Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról, 2024. március 21.

Első ADATNAP
Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról

Időpont: 2024. március 21. (csütörtök), 9:30 – 17:30

Helyszín: PPKE JÁK, 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28., Szent II. János Pál pápa díszterem

Szervezők:
Ereky István Közjogi Kutatóközpont PPKE JÁK (ereky.jak.ppke.hu)
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület (Magyary.hu)

A rendezvény támogatói:
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar (PPKE JÁK)

Védnök:
Dr. Koltay András, egyetemi tanár, LL.M., Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), elnök

A konferencia és fórum célja, hogy keretet biztosítson egy kötetlen szakmai beszélgetéshez az EU legújabb adatstratégiai szabályozásainak hazai relációiról. 2022-től öt-hat alapvető fontosságú uniós rendelet készül(t), amely a hazai adatstratégiát alapjaiban változtatja meg [Európai Adatkormányzási rendelet (DGA), Digitális piacokról szóló jogszabály (DMA), Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), valamint Mesterséges Intelligenciáról szóló jogszabály (AIA) és Data Act]. A konferencián az adatkormányzásban, hírközlésben, digitális szolgáltatásokban érintett uniós, állami, nem-állami és tudományos szféra szereplőit kívánjuk meghívni és párbeszédre, közös gondolkodásra ösztönözni. A konferencia különös aktualitását adja, hogy a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvény (2023. évi CI. tv.) 2024. április 1-jén lép hatályba.
A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Program (előzetes)

9.30 nyitó előadások (keynotes)
* Tóth Andrea Katalin, LL.M.
Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data
* Valkó Gábor, PhD., címzetes egyetemi docens
Központi Statisztikai Hivatal, elnökhelyettes, Statisztikai Igazgatóság
* Péterfalvi Attila, PhD., Habil. címzetes egyetemi tanár
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, elnök

11.00 Panel 1 (Kerekasztal és fórum)
Lehetséges nemzeti válaszok az Európai Unió 2020. évi Adatstratégiájára
Teendők az aktuális EU-s normák tükrében (DGA, OGD, FFoD, Data Act)

* Sántha György, PhD., CMC
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, elnök
* Szőke Gergely, PhD., tanszékvezető adjunktus
Pécsi Tudományegyetem, Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
* Tóth Andrea Katalin, LL.M.
Európai Bizottság, DG CNECT, Directorate for Data
* Valkó Gábor, PhD., elnökhelyettes
Központi Statisztikai Hivatal, Statisztikai Igazgatóság
* Vass Norbert, osztályvezető
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
* Wéber Krisztina, jogi igazgató
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.
Moderátor:
Sikolya Zsolt, NHIT szakértő

13.00 Panel 2 (Kerekasztal és fórum)
Az adatok szerepe a digitális gazdaságban
Teendők az aktuális EU-s normák tükrében (DSA, DMA)

* Gaál Barna, nemzetközi kapcsolatok irodavezető
Digitális Magyarország Ügynökség
* Lapsánszky András, PhD. Habil.
SZE ÁJK, tanszékvezető egyetemi docens
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, elnökhelyettes
* Pünkösty András, PhD., egyetemi adjunktus
PPKE JÁK, Európai jogi Tanszék, Versenyjogi Kutatóközpont
NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet
* Solymár Károly Balázs, helyettes államtitkár
Energiaügyi Minisztérium, Energiaügyi Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság
* Urbán Viktor, blockchain tanácsadó
Gazdasági Minisztérium, Neumann János Nonprofit Kft.
Moderátor:
Fáczán Gábor, szabályozási igazgató-helyettes
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Online Platformok Főosztály

15:30 Panel 3 (Kerekasztal és fórum)
Az adatok szerepe a Mesterséges Intelligencia alapú technológiák alkalmazásában
Teendők az új Mesterséges Intelligencia rendelet elfogadása után (AIA)

* Magyar Gábor Béla, címzetes egyetemi tanár,
BME VIK, a NAV MI Munkacsoportjának elnöke
* Nyáry Mihály, az eGov Hírlevél főszerkesztője
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
* Sabjanics István, PhD., LL.M. egyetemi adjunktus
PPKE JÁK, Nemzetközi Jogi Tanszék, Ereky István Közjogi Kutatóközpont
* Tahyné dr. Kovács Ágnes, PhD, egyetemi docens
PPKE JÁK, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék
Moderátor:
Csomán Gábor
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, titkár

Zárszó
Gerencsér Balázs Szabolcs, Ph.D. habil. egyetemi docens
PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont igazgató

Regisztráció

Regisztrálni a helyszín kapacitása határáig lehet. A regisztrációt rendezők a teljes befogadóképesség elérésekor leállítják.”

Forrás:
Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Ereky István Közjogi Kutatóközpont; 2024. március

Kategória: adatpolitika | Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról, 2024. március 21. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mesterséges intelligencia (MI) hírek, információk – 2024. március 18.

==Általános kérdések==

A mesterséges intelligencia történelmi helye
A mesterséges intelligencia szinte biztosan forradalmi abban az értelemben, hogy új technológiai platformokat fog létrehozni, számos iparágat átalakít vagy megszüntet, és újakat hoz létre. De megértéshez tudatosítani kell, hogy egy nagyobb, kiforrottabb technológiai forradalomhoz tartozik, amely fél évszázaddal ezelőtt kezdődött.
What Is AI’s Place in History?; Carlota Perez; Project Syndicate; 2024. március 11.

==Biztonság- és védelempolitika==

A mélyhamisítványok kormányzati felhasználása
A jelentés számos olyan forgatókönyvet vizsgál, amelyekben a demokratikus kormányok fontolóra vehetik, hogy külpolitikai célkitűzéseik előmozdítása érdekében mélyhamisítványokat használjanak. Általánosságban a szerzők szerint a mélyhamisítványokat nem szabad használni, mivel használatuk felfedezése esetén valószínűleg csökkentik a demokratikus kormányok hitelességét, bár lehetnek olyan ritka körülmények, amikor használatuk komoly megfontolást érdemel.
Government Use of Deepfakes; Daniel Byman, Daniel W. Linna Jr., V. S. Subrahmanian; Center for Strategic & International Studies (CSIS); 2024. március 12.

==Az Európai Unió MI-jogszabálya==

A világ legszélesebb körű mesterséges intelligencia szabályait hagyta jóvá az EU a kritikák ellenére
A jogszabály először korlátozná a generatív mesterséges intelligenciát. A vállalatok aggódnak, hogy a törvény túl messzire megy, a civil jogvédők szerint viszont nem megy elég messzire.
World’s Most Extensive AI Rules Approved in EU Despite Criticism; Jillian Deutsch; Bloomberg; 2024. március 13.

Megszavazták Európa mérföldkőnek számító MI-jogszabályát
Az európai törvényhozók ma megszavazták a mérföldkőnek számító uniós MI-jogszabályt, amely az elmúlt néhány évben erős lobbitevékenységet váltott ki a nagy digitális óriáscégek részéről.
Europe’s landmark AI Act passes Parliament vote; Eliza Gkritsi; EURACTIV; 2024. március 13.

Az Eu Parlamentje jóváhagyta az uniós MI-jogszabályt
„Nincs „ha” és „de”: ezek a szabályok” – mondta a jogszabály egyik beterjesztője.
European lawmakers rubber-stamp EU’s AI rulebook ; Gian Volpicelli, Politico; 2024. március 13.

Hosszú és kanyargós út vár az uniós MI-jogszabály végrehajtására
Mindhárom uniós intézmény jogi szolgálatai a jogi szövegezés minőségét az uniós normák alattinak találták. Nagy valószínűséggel a következő években masszívan meg fogják támadni a bíróságokon.
The long and winding road to implement the AI Act; Eliza Gkritsi; EURACTIV; 2024. március 14.

Az EU sokat beharangozott MI-jogszabályát elfogadta az EU Parlamentje, de továbbra is súlyos emberi jogi hiányosságok maradtak a szövegben
A jogszabály nem teszi függővé a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazását az alapjogi hatásvizsgálattól (fundamental rights impact assesment, FRIA). Ez utóbbi, ha már elvégezték és ezt jelentették, akkor úgy tűnik, nem gyakorol érdemi hatást a magas kockázatú MI-rendszerek bevezetésére.
EU’s much-heralded AI Act agreed by EU Parliament – but serious human rights holes in law remain; Laura Lazaro Cabrera; EURACTIV; 2024. március 13.

Az uniós Mi-jogszabály mérföldkő az MI-rendszerek szabályozásában, de nem felel meg az emberi jogok védelmének követelményének
A végső kompromisszumos tárgyalások során az emberi jogok terén túl nagy a veszteség. Az így létrejött kompromisszumos szöveg a civil társadalom számos, korábban megfogalmazott aggályát és követelését figyelmen kívül hagyja.
Landmark EU AI Act Sets Benchmark for AI Regulation, but Fails to Meet the Bar on Human Rights Protection; Centre for Democracy & Technology Europe (CDT); 2024. március 13.

Az uniós MI-jogszabály kudarc az emberi jogok védelme szempontjából, viszont győzelem az MI-ipar és a bűnüldözés számára
Az emberek jogainak védelmére irányuló szándék ellenére az MI-törvény végleges szövege egy nem túl ambiciózus termékbiztonsági jogszabály. Az ipar és a bűnüldöző szervek felháborító lobbitevékenységét követően a végleges szöveg tele van kiskapukkal, kihagyásokkal és kivételekkel, ami azt jelenti, hogy nem védi meg sem az embereket, sem az emberi jogaikat az MI legveszélyesebb felhasználásaival szemben.
The EU AI Act: a failure for human rights, a victory for industry and law enforcement; Access Now; 2024. március 13.

Az uniós MI-jogszabály és a szerzői jog
Az EU megpróbál egyensúlyt teremteni a szerzői jogok tulajdonosainak jogai és az MI-rendszerek fejlesztőinek érdekei között. Meglátjuk, hogyan sikerül-e az egyensúlyozás.
The EU AI Act and copyright; Andres Guadamuz; TechnoLLama; 2024. március 14.

==Fenntartható fejlődés==

A nehéz helyzetben lévő villamosenergia-hálózatainknak segítségre van szükségük
A klímaválság megköveteli, hogy jó adatokkal tudjuk mérni a nagy villamosenergia-fogyasztók „lábnyomát”. A hálózatokra és az erőforrásokra nehezedő nyomás már most is kritikusnak tűnhet, de a következő néhány évben igazi katasztrófa bontakozhat ki. A felhőóriások által tárolt összes adat ellenére saját átláthatóságuk siralmas. Egy globális szabvány nagyban hozzájárulna a tőzsde kedvenceinek fogyasztásának és lábnyomának feltérképezéséhez.
Our stressed-out power grids need help; Marietje Schaake; Financial Times; 2024. március 13.

==G7==

A G7 csoport ipari miniszterei az MI-ről
A G7 csoport ipari miniszterei megállapodtak az MI-rendszerek fejlesztését szabályozó rendelkezések összehangolásáról és az ellátási láncok biztosításáról olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a félvezetők – közölte az olasz elnökség. Olaszország a G7 idei elnökségét arra kívánja felhasználni, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyekre és egyenlőtlenségekre gyakorolt hatására összpontosítson, ugyanakkor elérjék a technológia fejlesztésére vonatkozó biztosítékoka lefektetését is.
G7 industry ministers agree to cooperate on AI, supply chains, presidency says; Reuters; 2024. március 14.

==Iparpolitika==

Franciaország és az MI – francia kormányzati ambíciók
Az új francia MI-cselekvési terv felvázolja, hogyan törhet Franciaország az MI-fejlesztések élvonalába. A technológia a növekedés és a munkahelyteremtés potenciális forrását jelenti az Emmanuel Macronhoz március 13-án benyújtott jelentés szerint. A befektetésekre, a szuverenitásra és a képzésre összpontosító ajánlások némelyike ellentmondásosnak bizonyulhat.
Our AI: Our Ambition for France; Commission d’intelligence artificielle; 2024. március (PDF)
AI action plan outlines how to place France ‘at the cutting edge’; Alexandre Piquard; Le Monde; 2024. március 13.

Nemzeti MI-tárház az Egyesült Államokban – javaslat
Az MI-modellekkel való munka egekbe szökő költségei miatt a tudományos kutatók kiszorulnak a terület tanulmányozásából. Fei-Fei Ling, a Stanford Institute for Human-Centered AI társigazgatója (és a „mesterséges intelligencia keresztanyja” cím birtokosa) javasolta még eredetileg, hogy a holdraszállást lehetővé tevő egykori kezdeményezéshez hasonló ambíciójú és finanszírozású projekt keretében létesüljön az MI olyan nemzeti tárháza, amely biztosítja a számítási teljesítményhez és az adatkészlethet való hozzááférést az egyetemek kutatói számára is. A javaslatát most közvetlenül Biden elnöknek is elmondta.
Silicon Valley is pricing academics out of AI research; Naomi Nix, Cat Zakrzewski, Gerrit De Vynck; The Washington Post; 2024. március 10.

Az MI nemzeti iparpolitikái globális iparpolitikai megközelítései
A folyóirat teljes számát a nemzeti iparpolitikák feltérképezésének szentelték, radikális kritikai szemszögből.
AI Nationalism(s): Global Industrial Policy Approaches to AI; AI Now; AI Now Institute; 2024. március (PDF)

==Kiberbiztonság==

Kiberbiztonság és mesterséges intelligencia: a változó biztonsági környezet
A gyors változások korában meg kell találni a legjobb biztonsági gyakorlatok szisztematikus alkalmazásának módját. A kiberbiztonság és a kibertámadások évente több százmilliárd dollárba kerülnek. A mesterséges intelligencia gyors fejlődése drámaian megnöveli a tétet.
Cybersecurity and AI: The Evolving Security Landscape; Steve Newman; Center for AI Safety; 2024. március 14.

==Kockázatok, veszélyek==

Az MI vészmadarai
Egyesek úgy gondolják, hogy a gépi intelligencia jobbá teszi az emberiséget. Mások attól tartanak, hogy tönkretehet minket. Ki dönt a sorsunkról?
Among the A.I. Doomsayers; Andrew Marantz; The New Yorker; 2024. március 11.

Az MI biztonsága nem modelltulajdonság
Olyan mesterségesintelligencia-modellt készíteni, amellyel nem lehet visszaélni, olyan, mint egy olyan számítógépet készíteni, amelyet nem lehet rossz dolgokra használni. Néhány kivételtől eltekintve az MI biztonsági kérdéseket nem lehet pusztán a modellek szintjén feltenni és megválaszolni. A biztonság nagymértékben függ a kontextustól és a környezettől, amelyben az MI-modellt vagy az MI-rendszert telepítik. Meg kell határoznunk egy adott kontextust, mielőtt értelmesen feltehetnénk egy MI biztonsági kérdést.
AI safety is not a model property; Arvind Narayanan, Sayash Kapoor; AI Snake Oil; 2024. március 12.
(Az MI-modell egy olyan program, amelyet egy adathalmazra képeztek ki, hogy felismerjen bizonyos mintákat vagy döntéseket hozzon további emberi beavatkozás nélkül. A modellek egy adatkészletre alkalmazott algoritmus kimenetei.)

Bevezetés az MI biztosításába
Az MI biztosítása (MI Assurance) olyan multidiszciplináris és társadalmi-technikai megközelítés, amely biztosítja, hogy az emberi értékek és etikai megfontolások az MI-rendszerek fejlesztési életciklusa során mindvégig érvényesülnek. Az MI biztosítása következésképpen a szélesebb körű szervezeti kockázatkezelési keretrendszerek kulcsfontosságú eleme az MI-rendszerek fejlesztésének, beszerzésének és alkalmazásának során, a meglévő – és minden vonatkozó jövőbeli – szabályozásnak való megfelelés bizonyításának eszközeként..
Introduction to AI assurance. An introductory guide for practitioners interested in finding out how assurance techniques can support the development of responsible AI; Department for Science, Innovation and Technology (Anglia); 2024. február 12.

===Közigazgatás==

Az MI kormányzati használata az Egyesült Királyságban
A National Audit Office (számvevőszék) azt vizsgálta, hogy a kormány mennyire hatékonyan próbálja maximalizálni az MI lehetőségeit és mérsékelni a kockázatokat. Alapvetően a Cabinet Office (Miniszterelnöki Hivatal ) és a Department for Science, Innovation & Technology (DSIT), azaz a tudományért és innovációért felelős minisztérium szerepét vizsgálták.
Három kiemelt téma:
* az MI közigazgatási felhasználásának kormányzati stratégiája és a folyamat irányítása (governance)
* a kormányzati szervezetek hogyan használják az MI-t és hogyan ismerik fel a lehetőségeket
* a központi kormányzat tervei az MI-rendszerek kipróbálására, kísérleti használatára , nagy léptékű alkalmazására; hogy halad az akadályok leküzdése
Use of artificial intelligence in government; National Audit Office; 2024. március 15.

==Szabályozás==

A hamis választás a digitális szabályozás és az innováció között
A cikk megkérdőjelezi azt az általános nézetet, hogy a digitális gazdaság szigorúbb szabályozása elkerülhetetlenül veszélyezteti az innovációt és aláássa a technológiai fejlődést. A szerző rámutat arra, hogy az amerikai jogi és technológiai ökoszisztémának több olyan alapvető jellemzője van, amely előkészítette az utat az amerikai technológiai vállalatok globális felemelkedéséhez és amelyeket az EU mindeddig nem tudott megismételni. Jogi és intézményi reformok szélesebb körére van szükség a technológiai vállalatok innovációjához, valamint a digitális gazdaságok és társadalmak virágzásához.
The False Choice Between Digital Regulation and Innovation; Northwestern University Law Review, Vol. 118, Issue 2, October 6, 2024 (preprint) (2024. március 7., preprint)

Kormányzás a felhőn keresztül: A számítási kapacitást szolgáltatók közvetítő szerepe az MI szabályozásában
Egyre nagyobb szükség van olyan hatékony végrehajtási mechanizmusokra, amelyek képesek a megfelelés ellenőrzésére és a jogsértésekre való reagálásra. A szerzők javaslata szerint a számítási kapacitások szolgáltatóinak (compute providers) jogi kötelezettségekkel és etikai felelősséggel kell rendelkezniük az MI-rendszerek fejlesztése és alkalmazása során, mind a biztonságos infrastruktúra biztosításán keresztül, mind pedig az MI szabályozásának közvetítőjeként.
Governing Through the Cloud: The Intermediary Role of Compute Providers in AI Regulation; Lennart Heim, Tim Fist, Janet Egan, Sihao Huang, Stephen Zekany, Robert Trager, Michael A. Osborne & Noa Zilberman; Oxford Martin School; 2024. március 13.

Az MI-t szabályozni kívánó európai hatóságoknak nem lesz elég szakemberük
Az uniós MI Hivatal és az Egyesült Királyság is megpróbál szakértőket toborozni a szabályozáshoz, de az anyagi feltételek (fizetések) messze elmaradnak az iparban szokásosaktól.
Regulators Need AI Expertise. They Can’t Afford It; Chris Stokel-Walker; Wired; 2024. március 14.

==Társadalom==

A közvélemény bizalma csökken az MI és a fejlesztő cégek iránt
Az Edelman új adatai szerint az MI-technológiába és az azt fejlesztő vállalatokba vetett bizalom csökken az Egyesült Államokban és szerte a világon.
Exclusive: Public trust in AI is sinking across the board; Ina Fried; Axios; 2024. március 5.
Kettő az egyhez arányban a megkérdezettek úgy vélik, hogy az innovációt rosszul kezelik. A válaszadók aggódtak amiatt, hogy a kormányzati szabályozás lemaradt a technológiai fejlődéshez képest, az üzleti élet nem veszi figyelembe a foglalkoztatásra gyakorolt lehetséges hatásokat, illetve a magánélethez való joggal vagy az életmóddal kapcsolatos aggályokat.
Technology Industry Watch Out, Innovation at Risk; Richard Edelman; 2023. március 5.
The tide is turning against OpenAI; Brian Merchant; Blood in the Machine; 2024. március 15.

Az amerikaiak a teljesen szabályozatlan MI ellen
Az amerikaiak egyértelműen idegenkednek a teljesen korlátlan, felügyelet nélküli mesterséges intelligencia-fejlesztés és együttműködés gondolatától. Ebben nincs jelentős különbség a politikai táborok között.
Americans wrap their heads around AI; Derek Robertson; Politico, Digital Future Daily; 2024. március 14.

Kategória: mesterséges intelligencia (MI), politika, társadalom, technika, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány | Hozzászólás most!

Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás

„Az ÁNTK félévzáró intézetközi konferenciája a mesterséges intelligencia lehetőségeiről – és veszélyeiről – a közszférában.

2023 a ChatGPT éve volt, aligha fér ehhez kétség. A mesterséges intelligencia technológiák, az emberéhez hasonló gondolkodási készségekkel és képességekkel felvértezett algoritmusok jó ideje velünk vannak, nekilendülésekkel és megtorpanásokkal fémjelzett fejlődésük sok évtizedes múltra tekinthet már vissza. Különböző formái és eszközei jó ideje beépültek már a mindennapjainkba – a pénzintézetek kockázatelemző szoftvereitől a mobiltelefonunkon futó „személyes asszisztensig” – legfeljebb nem nagyon tudatosult ez bennünk. Pedig óriási gazdasági potenciál szunnyad ezekben a csúcstechnológiás fejlesztésekben: az egyik legrangosabb nemzetközi tanácsadó óriás, a McKinsey becslése szerint az MI már ma is mintegy 3,5-5,8 billió dollárnyi összértéket teremt globálisan, és a tendenciák legalább ennyire szemkápráztatóak.

Ha tehát a mesterséges intelligencia ennyire behálózza ma már a társadalmi-gazdasági valóság megannyi szegletét, és ilyen hatalmas értékteremtő képességgel dinamizálhatja a globális gazdaságot, akkor mire föl ez a hirtelen támadt lelkesedés? Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete, az egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetével és a Magyary Zoltán Egyesülettel erre kereste a választ a december elején megrendezett „ChatGPT és a magyar e-kormányzás: új lehetőségek és új kihívások” című közös konferenciáján. Mitől lett, ténylegesen szinte egyik napról a másikra, ennyire meghatározó ügy, téma, álomcél a mesterséges intelligencia? Olyan forradalmi fejlemény, amelyről szinte csakis végletek formájában eshet szó – akár, ha az új technológia ígéreteiről, vagy a vele kapcsolatos félelmekről gondolkodunk?

A rendezők szerették volna középpontba állítani a 2023-as év eufórikus lendületét, amelyet az OpenAI cég ChatGPT nevű eszközének bevezetése fémjelezett. A gyorsan közismertté és közkedveltté vált chatbot szimbólumnak remek – de ennél jóval többről van itt szó. Általában a generatív technológiák, sőt, még szélesebben, a mesterséges intelligencia univerzum egészére szeretett volna rálátást adni a konferencia. Ahogy az új technológiák transzformatív, mindent felforgató lehetőségeit sem csupán a szűken vett közigazgatás vonatkozásában, hanem a szélesebb kereteket jelentő közszféra kontextusban szerették volna a szervezők látni és láttatni.

A generatív mesterséges intelligencia új eszközei alapvetően megváltoztatják a tudásalapú munka természetét, ígéretes lehetőségeket teremtve a termelékenység jelentős növelésére és az innováció ösztönzésére egész gazdaságokban. A közigazgatás ráadásul az egyik olyan ágazat, ahol az új technológia a legnagyobb potenciállal bírhat.

Előadásban Nyáry Mihály (Magyary Egyesület) arról beszélt, hogy a generatív MI a mesterséges intelligencia olyan kategóriájára utal, amely képes új tartalmakat létrehozni: szöveget, képeket, hangot, programkódot. Ezek az eszközök nagyméretű nyelvi modelleken képzettek, amelyek hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, hogy utánozzák az emberi kommunikációt. Ez a képessége alkalmassá teheti őket arra, hogy nagy szervezetekben, így a közszférában kitágítsák az úgynevezett tudás alapú munka mai határait, javítva a munka termelékenységét, de az állampolgárokkal való interakciók hatékonyságát is. Az államok, szerte a világban, persze már jó ideje kísérleteznek az MI-technológiák közszféra alkalmazásaival.

Futó Iván (Magyary Egyesület) a hazai MI-fejlesztések hőskoráig, az első „szakértői rendszerek” fejlesztéséig visszatekintve mutatta be a mostani MI-robbanás gyökereit. A mesterséges intelligencia sokszor lenyűgöző képességei elképzelhetetlenek lennének a modellek tanítására használt adattömeg nélkül. Kun László (NKE, Magyary Egyesület) éppen a digitális világ „olaja” a big data adatfogalmát mutatta be, rávilágítva azokra a sokrétű (technikai, szerzői jogi, etikai) problémákra is, amelyek a tömeges adathasználattal óhatatlanul felvetődnek. Kiss József (Magyary Egyesület) ismertette: mi az, amit ma a közigazgatásban egy ilyen MI-modellnek tudnia kellene, és mi az, amit ténylegesen tudhat. Az igények és a lehetőségek közelebb hozásában a közszféra alkalmazások terén is sokat várnak a szakértők a 2024-es évtől.

Az est második részében, ahol a közszféra egyes alrendszereihez, a társadalmi lét sokszínű szegmenseihez kapcsolódó, kapcsolható MI-fejlesztések álltak a fókuszban. Király Gyula (Magyary Egyesület) előadásában arról értekezett, sokan az egészségügy területén várják (a gyógyszerkutatástól a terápiás eljárásokig) az új technológiák legtöbb közvetlen (tehát tömegesen átélhető) hatását.

Kevésbé közismert, de a bíróságok működése hasonlóan „átütő” terepe lehet az MI-technológiák, konkrétan a nagy nyelvi modellek térhódításának. Görög György (Magyary Egyesület) azt taglalta, hogyan alkalmazhatóak a GPT-technológiák a jogszolgáltatási tevékenység néhány specifikus, de tömeges problémájának segítésére. Sorbán Kinga (NKE EJKK ITKI) szerint a generatív MI-technológiák nemcsak lehetőségeket, de új kockázatokat is hoznak. Jól mutatja ezt, hogy a bűnözésben szinte az elsők között próbálgatták – természetesen törvénytelen célokra – az MI-chatbotok képességeit.

Nyáry Gábor (NKE ÁNTK KBKI, Magyary Egyesület) azt vizsgálta, hogyan használható a generatív MI-technológia az állami lét (és az államigazgatási munka) egy speciális, de napjainkban rohamosan növekvő fontosságú területén, a külpolitikában, diplomáciában. Ma a bonyolult esetpéldák tanulmányozására, holnap a kulcsfontosságú nemzeti döntések előkészítésére, szimulálására. Hasonlóan sordöntő terület a környezet fenntarthatósága és meglepő módon ez az MI-kérdéskörnek is fontos része.

Ferencz Bálint és Büki Bettina (Magyary Egyesület) közös előadása arra világított rá, hogy hogyan függ össze környezetünk minősége az erőforrás igényes MI-technológiák tömeges elterjedésével. Fási Csaba (NKE ÁNTK) előadása középpontjában az a kérdés állt, hogy hogyan maradjunk emberek ebben a gépek által talán túlságos mértékben, túlságosan gyors tempóban segített világban.”

Forrás:
Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás; Nyáry Gábor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2023. december 11.

Kategória: jog, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI), társadalom, technika, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány | Címke: , , , , | Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

„ChatGPT és a magyar e-kormányzás. Új lehetőségek és új kihívások” konferencia

NKE ÁNTK KBKI – NKE EJKK ITKI – Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület

Időpont: 2023. december 1., 14:00 – 18:00
Helyszín: NKE Campus Szárnyépület, John Lukacs társalgó

PROGRAM

Regisztráció 13:30 – 14:00

Konferencia megnyitó 14:00 – 14:15
Dr. Molnár Dóra, NKE ÁNTK KBKI intézetvezető-helyettes
Dr. Török Bernát, NKE EJKK ITKI intézetvezető
Dr. Sántha György, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület elnök

1. Szekció tömb: átfogó témák
Háttér az MI-hez és különösen a GPT-rendszerekhez: történet, alapfogalmak, szereplők, szabályozási törekvések 14:15 – 14:30
Nyáry Mihály, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Röviden a mesterséges intelligenciáról 14:30 – 14:45
Dr. Futó Iván, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
A Big Data filozófiája 14:45 – 15:00
Kun László, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Nagy nyelvi modellek, mint interfészek az állam és az állampolgárok között 15:00 – 15:15
Ződi Zsolt NKE EJKK ITKI
Amit az LLM tud, tudhatna (tudnia kellene) 15:16 – 15:30
Dr. Kiss József, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület

Kávé szünet 15:30 – 16:00

2. Szekció tömb: részterületek
Az MI kapcsán felmerülő kérdések az egészségügyben 16:00 – 16:15
Király Gyula, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Entitás-kiemelés bírósági ítéletekből GPT-félékkel 16:15 – 16:30
Dr. Görög György, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
FraudGPT: generatív MI – a bűnözők szolgálatában 16:30 – 16:45
Dr. Sorbán Kinga, NKE EJKK ITKI
DiploGPT: nagy nyelvi modellek az állam külügyi alrendszereiben 16:45 – 17:00
Dr. Nyáry Gábor, NKE ÁNTK KBKI
A szennyezett adat tisztasága, a tiszta adat szennyezettsége 17:15 – 17:30
Dr. Ferencz Bálint, Dr. Büki Bettina, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület
Technológia és humánum. Hogyan maradjunk emberek az Ipar 5.0 korában? 17:30 – 17:45
Fási Csaba, NKE ÁNTK

Konferencia zárás 17:45 – 18:00

(A konferencia regisztrációs felülete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem webhelyén.)

Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI), technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | „ChatGPT és a magyar e-kormányzás. Új lehetőségek és új kihívások” konferencia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Meghalt Fekete Gábor, a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésének kiemelkedő alakja

„Fekete Gábor 1963-ban született Sárváron, tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte. Szakmai pályáját fejlesztőmérnökként 1986-ban az EMG-ben kezdte, és mindig büszkén emlékezett az ott eltöltött évekre.

Már a ’80-as évek közepétől kezdve tagja volt a lelkes, politikával foglalkozó nemzedéknek, 1990 és 1994 között a 16. kerület polgármesteri tisztségét töltötte be, melyet követően a Citynform Rt. igazgatói posztját töltötte be, ahol munkatársaival az önkormányzati informatikai rendszerek működésének reformját készítette elő, melynek eredményeként létrejött egy olyan korszerű, integrált önkormányzati rendszer, amelyet 15 éven át 200 intézmény és fenntartó használt.

A rendszerváltozást követő időszakban, támogató hozzáállásának köszönhetően egyedülállóan sok karitatív, civil és sportegyesület alakult és kezdte meg működését a kerületben.

1999-től a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt.
2000-ben a Károlyi Palota Kulturális Központ főigazgató-helyetteseként dolgozott.
2000-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság programkoordinációs főosztályvezetőjeként az információs társadalom programok irányítását végezte, majd az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki.

2003-tól a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetőjeként irányította a kistérségi társulási modellkísérlet közigazgatás-fejlesztési projektet, melyhez közvetlen központi támogatás járult.

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztériumban miniszteri biztos, ahol többek között feladata volt a saját ötleteként elindított Közhiteles Címregiszter (KCR) projekt, ami rendet kívánt tenni a több szakmai terület határterületén mozgó címinformációk inkonzisztenciájában, rá jellemző módon a projekt nem csupán ötlet volt, hanem igazgatásilag is átgondolt módon indult útjára.

Ezt követően az újonnan létrehozott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkára lett Dr. Navracsics Tibor miniszter irányításával.
A KIM-ben töltött évek alatt Fekete Gábor kiemelkedő szerepet vállalt a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésében és a kormányzati informatika fejlesztésében. Mindig kiemelt célként tartotta szem előtt a különböző adatbázisok, illetve nyilvántartó rendszerek közötti átjárhatóságot, az “interoperabilitás” megteremtését. Szakmai felügyelete alatt született meg az e-ügyintézés új koncepciója és törvényi szabályozási keretei, továbbá – európai uniós fejlesztésekből – ekkor jöttek létre azok a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök – mint pl. a központi azonosítás, elektronikus űrlap benyújtás, aláírás és fizetés), amelyek a papír mentes közigazgatási működésnek jelenleg is fontos alapjai.

A KIM megszűnését követően, 2014-től az Országos Bírósági Hivatal informatikáért felelős elnökhelyettese lett, innen nevezték ki 2015-ben a Földmérési és Távérzékelési Intézet élére főigazgatónak. 2016-ban azt a feladatot kapta, hogy az Intézetet építse be Budapest Főváros Kormányhivatalába, a zökkenőmentes átalakítást követően, 2018-ig főosztályvezetőként vezette a szervezetet. Ezt követően 2019-ig a Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Méltósággal viselt betegsége miatt egy idő után már nem vállalt fontosabb kormányzati megbízatásokat, ugyanakkor évekig szakértője volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, valamint aktív tagja volt több szakmai civil szervezetnek is.

Ötletei, intellektusa, integratív hozzáállása kiemelkedő közigazgatási gondolkodóvá tették. Életigenlő személyiségét, pozitív gondolkodását, emberségét minden munkatársa szerette, akinek alkalma volt együtt dolgozni vele. A közös munkából sokszor évtizedekig tartó mély barátságok születtek.

Gábor, nyugodj békében!

Fekete Gábor (1963-2023)

Forrás:
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület nekrológja, kiegészítve tisztelői és barátai, illetve a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat információival. 2023. augusztus 18.
Kapcsolódó források:
16. kerületi önkormányzat nekrológja

Kategória: digitális kormányzat | Címke: , , | Meghalt Fekete Gábor, a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésének kiemelkedő alakja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában (2022-2030)

„…7.1.2. Civil szereplők

A legfontosabb civil / szakmai szereplők a digitalizáció területén:

  • Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
  • Az IVSZ a legnagyobb érdekképviseleti szervezet az IKT szektorban Magyarországon. Alapdokumentuma szerint a Szövetség célja az információs és kommunikációs technológia szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az infokommunikáció, digitalizáció hazai és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése.

  • Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
  • A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) a Magyarországon működő elektronikus hírközlési szolgáltatókat tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szervezet. Tagjai között az összes Magyarországon működő, jelentősebb távközlési szolgáltató, illetve a kisebb szolgáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezet megtalálható. Célkitűzése olyan támogató környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a legmodernebb technológiák alkalmazását és a legmagasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását a felhasználók megelégedésére. A HÉT 2002 óta folyamatosan a magyar hírközlési piac működési feltételeinek javításán dolgozik stratégiai partnerségben a kormányzattal. Küldetésének és egyik legfontosabb feladatának tekinti az iparági egyeztetések lebonyolítását, a szakmai konszenzus kialakítását és a magyarországi digitalizáció katalizálását, illetve ennek előnyeinek mind szélesebb körű terjesztését.

  • Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér)
  • Az Egyesület alapszabály szerinti célja a társadalom érdekképviselete abból az okból, hogy a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztések a társadalom érdekeit szolgálják.
    Ennek érdekében az Egyesület:
    * az ország információs és tudásalapú fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban kutatási és tájékoztatási feladatokat lát el;
    * a társadalmi érdekek képviselete céljából a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztéseket véleményezi, megismerteti a közvéleménnyel, azzal kapcsolatban módszertani ajánlásokat fogalmaz meg;
    * az informatikát érintő jogszabályalkotásban véleményt formál, ezt kommunikálja;
    * segíti a határon túli magyarok bekapcsolását az információs társadalomba.

    Egyéb infokommunikációs fő fókusszal rendelkező szakmai szervezetek:

  • Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE)
  • Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ)
  • Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MHKSZ)
  • Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
  • Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT)
  •  
    Természetesen számos egyéb általános társadalmi, gazdasági vagy közigazgatási fókuszú szakmai és érdekképviseleti szervezet is van Magyarországon, amely a digitalizációt kiemelten kezeli, közülük a legfontosabb és legnagyobb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely dedikált informatikai kollégiummal is rendelkezik, illetve a Modern Vállalkozások Programját is koordinálja…”

    Forrás:
    Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030); Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2022. december 5.

    Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar, művelődés, társadalom, technika | Címke: , , , , | A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában (2022-2030) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből, 1959-2022

    Aszklépiosz a gyógyítás görög istene a gyógyítás hatalmával (amit a bot jelképez) meg tudta újítani betegei életét (bőrét megújító kígyó). Az elmúlt évtizedekben a gyógyító hatalom alapvető eszközévé vált az informatika. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórumának (iTF) tárlata a magyar egészségügyi informatika 60 éves történetének meghatározó, alkotó személyiségeit mutatja be. Munkájuk és kollégáik tevékenysége lehetővé teszi a modern informatikai eszközökön alapuló gyógyítás, a megelőzés terén az egyre hatékonyabb egészségügyi ellátás kialakulását.

    A tárlat szereplőinek tevékenységét meghatározó történeti hátteret a tárlat szerkesztői az iTA írásai között található „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. tanulmányból merítik. A terület hazai történetét, ha nem is teljesen, de mindenképpen meghatározó módon bemutató kötet Havass Miklós, Simon Pál és Talyigás Judit munkáját dicséri. Dr. Simon Pál egyben a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja is.
    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november

    „…Tanulmányunk háttértanulmány, az iTF „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. on-line tárlatához. Elsődleges célja: egyszerű összegyűjtése azoknak az ismereteknek, amelyek segítenek megvilágítani a magyar egészségügyi informatika történetében kiemelkedő szereplők munkáját, ezzel is segítve a hazai egészségügyi informatika történetének majd rendszeres feltárását. Ez azért is szükséges,mert ez utóbbi még várat magára. Így pusztán arra jutott energiánk, hogy személyes visszaemlékezések alapján rekonstruáljuk az eddig történteket. A tanulmány patchwork abban az értelemben is, hogy nem új ismereteket tárgyal, hanem innen-onnan egybegyűjti a legfontosabb tudnivalókat, sokszor átvéve az eredeti megfogalmazásokat, anélkül, hogy az idézetek forrását megjelölné. A kezdeti kor történeti feltáratlansága, dokumentálatlansága miatt nagyobb hangsúlyt kaptak a korábbi évek, noha a terület fontossága éppen a 2020-as évek elejére teljesedett ki.

    Az egészségügyi informatika a mindennapok részévé válik. Az informatikai eszközök nélkül nincs kutatás-fejlesztés és mindennapi orvoslás, sem népegészségügyi tevékenység, sem ágazati irányítás.

    A tanulmány egyes fejezetei a történet egy-egy fontos intézményét, eseményét, projektjét mutatják be,köréjük csoportosítva a velük kapcsolatba hozható kiemelkedő szereplőket. Mindegyiküket egy helye nmegemlítve, ahol először fordultak elő, vagy ahol meghatározó szerepük volt.”
    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből. Patchwork a magyar egészségügyi informatika történetének meghatározó szereplőiről; Havass Miklós, Simon Pál, Talyigás Judit; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november 11. (PDF)

    Kategória: digitális kormányzat, egészségügy, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , | 1 hozzászólás

    Z. Karvalics, László: A hosszú huszadik század (1870-2020). Közelítések egy termékeny történeti narratívához

     
     
    A szerkesztőség örömmel tudatja, hogy közeleg barátunk és tagtársunk Z. Karvalics László akadémiai nagydoktorijának nyilvános védése!

    A nyilvános vita helye: MTA Székház Kisterem.
    A nyilvános vita időpontja: 2022. szeptember 13. (kedd) du. 15 óra

    A doktori értekezés szövege, a bírálatok és a szerző válasza megtalálható az MTA webhelyén:
    http://real-d.mtak.hu/1312/

    Kategória: tudomány | Címke: | Z. Karvalics, László: A hosszú huszadik század (1870-2020). Közelítések egy termékeny történeti narratívához bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán

    A konferencia a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület jelentős részvételével valósult meg.

    „E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései.

    „Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra a „világ leginkább digitalizált nemzete” lett. Majd hozzátette: abban az időszakban Magyarország sem tétlenkedett, így majdnem egy évben jelent meg mindkét országban a digitális közigazgatás. „A tét nagy, hiszen a kormányzás digitalizálása, az információs társadalom fejlesztése még enyhén szólva is befejezetlen ügy” – fogalmazott a nemzetközi rektorhelyettes.

    „Hálásak vagyunk Magyarországnak, hiszen harminc évvel ezelőtt az elsők között ismerte el az észt függetlenséget!” – mutatott rá az Észt Köztársaság budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn szerint a konferencia olyan teret nyit meg a két ország között, melyben a szakértők a közönség számára is érthetően tudják megvitatni a fentebb említett ügyeket.

    A kőszegi Institute of Advanced Studies (iASK) kutatója, Z. Karvalics László moderálásában megvalósuló beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy Szingapúrt példaként véve: többről van szó, mint az információ áramlásáról. Multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle.

    Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója véleménye szerint a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ez irányú megváltoztatása. Anett Numa emellett kiemelte: Észtország örül annak, hogy a fejlesztéseit más országokkal is megoszthatja, így azok tanulhatnak Észtország korábban elkövetett hibáiból.

    A Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere a Cybernetica észt vállalatot mutatta be, mely leginkább e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert. Baldur Kubo kifejtette: a „magánélet” jelentése információs kontextusban a saját személyes adataink gyűjtése és felhasználása feletti rendelkezés jogát jelenti, melyet mindenkinek – kormányzatnak, vállalatoknak szintúgy – tiszteletben kell tartania.

    Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le Ződi Zsolt, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok.

    Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – húzta alá a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a stakeholderek hozzáállásának megváltoztatása.

    Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszú távon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.

    A késő délutánba nyúló programon a szakértők tovább elemezték a kiberbiztonság témakörét így szó esett a kiberbiztonság kormányzati szabályozásairól, rezilienciájáról és a lehetséges innovatív megoldásokról is.

    A konferencia programja
    100 Years of Estonian-Hungarian diplomatic relations
    Contacts and Mergers – From Past Experiences to the Digital Transformation
    Anniversary Conference on E-Governance and Cybersecurity
    February 10, 2022
    Budapest
    Az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok 100 éve
    Kapcsolatok és összefonódások – a múltbeli tapasztalatoktól a digitális átalakulásig
    Ünnepi konferencia az e-kormányzásról és a kiberbiztonságról
    2022. február 10.
    Budapest

    08:00 – 08:30 Regisztráció

    08:30 – 08:50 Megnyitó
    Kristi Karelsohn – Észtország budapesti nagykövete
    Koller Bolgárka – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi rektorhelyettes

    08:50 – 10:00 A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
    Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Anett Numa – Észtország Honvédelmi Minisztériuma, kiberbiztonsági és digitális átalakulási szakértő
    Szittner Károly, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, szakértő

    10:00 – 10:30 Kávészünet

    10:30 – 11:45 A közadatok hasznosítása
    Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Kása Ferenc – Digitális Jólét Program (DJP), Mesterséges Intelligencia Divízió
    Ződi Zsolt – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

    11:45 – 13:00 Az elektronikus azonosítás
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Mark Erlich – Estonian Information System Authority (online)
    Kaija Kirch – Cybernetica
    Gaál Barna – Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály, osztályvezető
    Szabó Áron – Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    13:00 – 14:15 Ebédszünet

    14:15 – 15:30 Kiberbiztonság: szabályozás és irányítás
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Kadri Kaska – NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE)
    Raul Rikk – Ministry of Economic Affairs and Communications for Estonia, Director of National Cyber Security (online)
    Kovács László – Magyar Honvédség Parancsnoksága, kibervédelmi haderőnemi szemlélő, dandártábornok
    Horváth Péter Tamás – Külgazdasági és Külügyminisztérium, kiberkoordinátor

    15:30 – 16:00 Kávészünet

    16:00 – 17:15 Kiberbiztonság: innovatív megoldások és reziliencia
    Nyáry Gábor, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Baldur Kubo – Cybernetica
    Kasper Ágnes – TalTech, Tallin

    17:15 – 17:30 Zárszó
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Szakmai tematika, részletesen

    A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
    Éppen két évtizeddel ezelőtt indult útjára a magyarorszag.hu portál, a magyar elektronikus közigazgatás zászlóshajó projektje. Ugyanakkor szinte pontosan két évtizede, 2000-ben indult el Észtországban is az elektronikus közigazgatás első szolgáltatása, és az úttörőnek számító elektronikus aláírási rendszer. A program témanyitó panelbeszélgetése a kapcsolatainak centenáriumát ünneplő két állam kormányzati digitalizációjának első két évtizedét villantja fel: bemutatva a hasonlóságokat és eltéréseket, a sikertörténeteket és a zsákutcákat is.

    A közadatok hasznosítása
    A közszférák digitalizációjának egyik legaktuálisabb kérdése a közadatok hasznosítása. A tömegesen generálódó adatok egy új aranykort ígérnek, ám ennek ára van. Az adatok birtoklása, nyitottsága, tehát tényleges felhasználhatósága élénk társadalmi vitákat vált ki sokfelé. Ugyanakkor a közadatokhoz kapcsolódva mind inkább napirendre kerülnek a személyiség- és fogyasztóvédelmi kérdések is, sőt – az adat szuverenitás formájában – a nagypolitika is szót kér ebben a témában. A nyílt közadatok hasznosítása terén Észtország a 2020-as évtized elejére nemzetközi „trendsetter”-ré vált, így tapasztalatai különösen érdekesek lehetnek.

    „Az elektronikus azonosítás”
    Az e-azonosítás funkció az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek használatához szükséges azonosítási és hitelesítési funkciókat más rendszereknél magasabb biztonsági szinten és hatásfokkal biztosítja. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy hosszabb távon ez a funkció már nemcsak itthon, hanem más EU tagországokban is használható lesz, amelynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül az e-azonosítás (e-identity) az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket mondhatja magáénak. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (egyebek mellett az „e-residency” funkció révén) a társadalom-digitalizáció mintaországává tették a balti államot.

    Kiberbiztonság: szabályozás és nemzetközi kormányzás
    Napjainkra a kiberbiztonság az online világ egyik központi kérdésévé vált. A modern társadalmak gyors ütemű digitalizációja és a fenyegetettség ezzel párhuzamos növekedése hangsúlyossá teszi, hogy erőfeszítésekre és megoldásokra van szükség a kiberterület biztonságának garantálása érdekében. Észtország vitathatatlan „világvezető” lett a kibervédelem egyik legismertebb megújítójaként a közigazgatási és magán IT-rendszereit ért 2007-es hackertámadások nyomán. A kibertér biztonságát garantáló törekvések között kiemelt jelentőségű a nemzetközi szabályozások és normák kialakítása, és ezen a téren Észtország az európai térség elismert „nagyhatalmává” vált. A geopolitikai feszültségek felerősödésével a kiberdiplomácia egyértelműen az EU stabilizációs törekvéseinek élére került, a digitális határterületre vonatkozóan összehangolt biztonsági intézkedések – eszköztár – egész sorával.

    Kiberbiztonság: innovatív megoldások és társadalmi reziliencia
    A globális Covid19-világjárvány során a kiberfenyegetések eszkalálódása rávilágított a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságára, ideértve az elrettentési megoldások új formáinak keresését is. Emellett a kibertérben folytatott rosszindulatú tevékenységek példátlan fokozódása nyomán új védelmi filozófia alakult ki. Anélkül, hogy a kiberbiztonság kérdését az egész társadalom prioritásává tennék, a normák keresése értelmetlen. A közigazgatás gyors digitalizációja a biztonsági szempontok újraértékelését is szükségessé teszi. A kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált: a digitalizált ökoszisztémákra támaszkodó állami szervezetek a kibertérrel kapcsolatos új kihívásokkal szembesülnek nemcsak technológiai szempontból, hanem jogi, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontból is. A kibervédelem már nem mérnökök ügye. Mostanra a társadalmi reziliencia áll a középpontban, és ebben az oktatás központi szerepet játszhat. A kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság hatékony fejlesztése olyan modellterület, ahol – a jelenlegi uniós CASPA program keretében – az észt és a magyar szakértők közösen innovatív megoldásokat dolgoznak ki.”

    Forrás:
    Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán; Pap Melinda Patrícia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. február 10.
    A konferencia anyagait a szervezők bocsátották rendelkezésünkre. Köszönjük!
    Eredeti megjelenés: eGov Hírlevél; 2022. február 13.

    Kategória: digitális kormányzat, Európai Unió, közigazgatás -- külföldön, közigazgatás -- magyar, politika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.

    Október 19. és 21. között került megrendezésre a 12. INFOTÉR Konferencia, mely keretében a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület hatodik alkalommal tarthatott önálló szekciót az adatok hasznosításáról. Idén a nemzeti adatvagyon, nemzeti adat-ökoszisztéma, illetve állam és piac közti együttműködés jelentősége került górcső alá.

    A panel résztvevői:

    • Goldfárthné Veres Edit, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
    • Prof. Dr. Nyikos Györgyi, tanszékvezető egyetemi tanár, a NAVÜ Nkft. ügyvezetője
    • Dr. Sántha György, Ph.D., elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Salamon Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa
    • Dr. Tomor Tamás, Ph.D., tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem, Távérzékelési Szolgáltató Központ, az Envirosense Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa

    Házigazda:

    • Molnár Szilárd, elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Moderátor:

    • Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Dr. Sántha György felvezető előadását a nemzeti adat-ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének bemutatásával kezdte, amelyet a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módon az állami, önkormányzati intézmények, illetve a lakosság, vállalkozások, azaz nem kormányzati típusú szervek részvételével, adataival, továbbá együttműködésük rendszereként írhatunk le. Ehhez rendelkezésre áll a kapcsolódó jogi, módszertani és infrastrukturális keret, amelyben – lévén, hogy ökoszisztémáról van szó – az említett szereplők együttesen mozognak, és egymásra hatnak, adnak és kapnak is bizonyos adatokat.

    Szintén fontos fogalomként merült fel a nemzeti adatvagyon, amely a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény értelmező rendelkezése szerint a közfeladatokat ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok, közérdekből nyilvános adatok összessége. Ebbe a halmazba tartoznak az állami nyilvántartások, jogi nyilvántartások adatbázisai, szervezeti szintű szabályozások, de a statisztikai adatok, téradatok és kulturális adatok egyaránt. Az adatvagyon fogalma és a jelenleg működő ún. versengő modell értelmében egy állami és nem állami oldalról beszélhetünk, ezek között pedig egy kvázi „fal” húzódik. A felek adatszolgáltatási szabályrendszere több megoldást tesz lehetővé: ingyenesen, illetve ellenérték fejében kapott adatáramlást. A két világ összekapcsolásában pedig rendkívül fontos szerepe lehet egy központi intézménynek, amely elősegíti a két oldal közti kapcsolatok szorosabbá válását, és a kívánatos, együttműködésen alapuló, kooperáló modell kialakítását.

    Jelenleg az adatelőállítás már „iparszerűen” működik, továbbá az is biztosított, hogy az adatok zárt és biztonságos hálózatokon keresztül áramoljanak. Ami kérdéses, hogy ezen adatok elemzése, feldolgozása milyen módon történjen. Amennyiben az elemzésre és feldolgozásra igény van, szükség lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek értékesíthetők, illetve amelyek társadalmi és gazdasági hasznot termelnek.

    Prof. Dr. Nyikos Györgyi, a nemrég újraalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, előadásában a szervezet adatgazdálkodással kapcsolatos feladatairól beszélt (amelyekről szintén a nemzeti adatvagyonról szóló törvény rendelkezik), továbbá arról, hogy a NAVÜ jelenleg hol tart az adat-ökoszisztéma létrehozásában. Az intézmény szerepe első körben az, hogy felmérje, melyek a hasznosítható adatok, illetve hogy biztosítsa a hasznosításhoz szükséges, működő rendszert. Problémaként jelentkezik, hogy ugyan a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény (Közadat tv.) kapcsán lehetőség van az adatok újrahasznosítási célú igénylésére, könnyen lehet, hogy a folyamat technikai akadályokba, szabályozási korlátokba, bizonytalanságokba ütközik. Jelentős nehézséget jelent továbbá az is, ha pl. kutatásokhoz olyan komplex adatelemzésre van szükség, amelynek forrásadatai más-más szervnél lelhetők fel, és amelyek összefűzést igényelnek. A NAVÜ célja ezekre az esetekre is megoldást találni.

    Az adathasznosítási folyamatok megfelelő működéséhez szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ahol a NAVÜ koordinátorként kezeli az igényeket, és segíti az igénylők számára az információk eljuttatását – akár kormányzati, akár magánszektorról van szó. Elhangzott, hogy az adatszolgáltatási, elemzési, feldolgozási tevékenységek elősegítése érdekében a NAVÜ partnerként és szervezőként lép fel.

    A közigazgatás szereplői jelenleg is rendkívül sok adatot hoznak nyilvánosságra, azonban ezek feldolgozhatósága, fellelhetősége nem mindig biztosított. Utóbbiban segíthet egy egységesített metaadat-katalógus. Egy ilyen katalógus létrehozása kapcsán az ügyvezető egy evolúciós folyamatban hisz, ami először a jelenleg is már publikált adatok összegyűjtésével kezdődne (külső és szervezeten belüli adatoké is), majd ennek folyamatos frissítése útján állna elő egy naprakész, központi metaadat-nyilvántartás. Kiindulásként azonban nagyon fontos az átfogó ismeret arról, hogy mi áll jelenleg rendelkezésre. Ehhez elengedhetetlen a hálózatosodás, a kooperáció, egyrészt az adatgazdákkal, másrészt – a modern felhasználási, elemzési megoldások alkalmazása érdekében – az egyetemekkel és egyéb adatelemző piaci szereplőkkel. „Azt gondolom, hogy képesek vagyunk rá, és ebben kérném a jelenlévő többi kollégának a segítségét és együttműködését.” – hangzott el az előadás zárásaként.

    A képen szöveg, beltéri, fal, személy látható Automatikusan generált leírás

    A kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit várhat a gazdaság a magyar adatpolitikától. Goldfárthné Veres Edit, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a főosztály működteti a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR), amely az ország egyik legnagyobb, adatintegráción alapuló kutatási adatbázisa (600 ezer végzett hallgató 2 milliárd adata). A napi szintű használat mellett a főosztály által alkalmazott adatintegráció egyben döntéstámogató eszköz is. Pl. 2022-re ezzel az eszközzel már támogatható volt a felsőoktatási intézmények finanszírozásának tervezése. Az előremutató együttműködés jegyében főosztályvezető asszony hozzátette: „Mi nagyon boldogan lennénk az első fecskéi az új NAVÜ-s adatintegrációnak.”

    Dr. Tomor Tamás bemutatkozásában a piaci szektort képviselve a téradatok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáival együtt az egész országot lefedő, strukturált téradatok előállításával foglalkoznak. A céljuk egy olyan modell kialakítása, melyben a gazdasági szereplők is szerepet vállalhatnak az adatok előállításában. Ebben az esetben az adatok az állami megoldásokhoz képest jóval olcsóbban visszajuthatnak a gazdaságba, és ezzel vélhetően nagyobb hasznosíthatóságot lehet elérni.

    A panel kérdéseit Sikolya Zsolt, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja tette fel a kerekasztal résztvevőinek.

    Dr. Nyikos Györgyi az első, a NAVÜ feladatainak a következő időszakra tervezett ütemezését érintő kérdésre elmondta:

    • A Nemzeti Közadatportál – a beszerzési, fejlesztési és egyéb befolyásoló tényező változatlansága mellett – a tervek szerint remélhetőleg tavaszra készülhet el.
    • Az Európai Unió Nyíltadat-irányelvének (korábbi PSI-irányelv) átültetése idén nyáron lett volna esedékes, amit Magyarországhoz hasonlóan – a végrehajtási szabályok hiányában – sok tagország nem tett meg. Ezen irányelv a nagy értékű adatok újrahasznosítása szempontjából is jelentős, de szükséges hozzá a magyar jogszabályi alap. Jelenleg kormányzati egyeztetés zajlik az átültetésről, amihez minimálisan a Közadat tv. módosítására van szükség.
    • A piaci tájékoztatási szolgáltatások a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében gazdasági szereplőket céloznak meg, hogy onnan érkezhessenek piaci megrendelések a NAVÜ felé. Az ilyen jellegű adatigénylés, válaszadás, illetve adatösszefűzés, tisztítás és megfelelő elemzés folyamatának megvalósítására a hatályos jogszabály 2023-ig biztosít időt, de a NAVÜ célja, hogy ezt korábban teljesítse. Számos olyan terület van, ahol adatokra építve lehet gazdasági értéket teremteni.

    Sikolya Zsolt elmondta, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény egyik elődje, a 2007. évi CI. törvény a közfeladatot ellátó szervek számára lehetővé tette, hogy döntés-előkészítési célból egymástól ingyenesen igényelhessenek adatokat összekapcsolásra, elemzésre. Ezt a törvényt azonban nem sokan alkalmazták a gyakorlatban. Arra a kérdésre, hogy az Oktatási Hivatal (OH) milyen elemzéseket készített a korábbi jogszabály keretein belül, Goldfárthné Veres Edit válaszában kiemelte a felvi.hu portálon található felsőoktatási elemzések körét, ahol minden publikációjuk olvasható. A Felsőoktatási Elemzési Jelentések negyedéves periodikájában megismerhető az összes adatintegráció eredménye tematikus számokban (az elemzések a következő linken érhetők el: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/folyoirataink/fej). Az OH napi szinten többször használja a rendelkezésre álló adatbázist.

    Az OH gyakorlati tapasztalatait megosztva példákkal szemléltette, hogy a piaci szereplők milyen kérdésekkel, problémákkal jelentkeztek:

    • Az egyik kérdés egy szakmai szövetség irányából érkezett azzal a problémával, hogy hova tűnik a műszaki területről az ilyen képzést kapott kb. 600 ezer hallgató. Miután a szövetség a FEOR-ból kijelölte a műszaki képzési területeket, az elemzési adatbázisból kiderült, hogy a pályaelhagyás valójában milyen mértékű.
    • Szintén piacról – multinacionális cégtől – érkező kérdés volt, hogy a megcélzott, toborzásra alkalmas egyetemi szakokon végzett pályakezdőknek általuk felkínált bér megfelel-e a feltételezhető igényeknek. Az illető szakokon végzett pályakezdők kereseti adataiból kiderült, hogy az ajánlani kínált bér alacsony.
    • A hiányszakmákat illetően felmerült, hogy egyes munkakörökbe kizárólag a célszakokon végzettek célozhatók-e meg. A konkrét kérdés a minőségbiztosítási mérnökökre vonatkozott, és az elemzésből kiderült, hogy a szakmában foglalkoztatottak majdnem 10%-a élelmiszermérnöki végzettséggel rendelkezik. Ezek átlagbére 23%-kal alacsonyabb, mint a gyógyszeripari minőségbiztosítási mérnökök átlagbére (hasonló készségek elsajátítása mellett), így levonható a következtetés, hogy az élelmiszeripari mérnökképzések is toborzási területek lehetnek.

    Az elemzési szolgáltatásoknak egyértelműen a NAVÜ a letéteményese, de továbbra is megvan a lehetőség azon szervekkel való közös munkára, ahol rendelkezésre állnak bizonyos adatok, információk és értékes tapasztalatok. Dr. Tomor Tamás a gazdasági szereplők és a NAVÜ közti együttműködési lehetőségeket elsősorban az információs transzferben látja. Mint fogalmazott, nem az adat az érték, hanem az az információ, amit az adat hordoz. Az információt pedig leginkább a gazdasági szereplők tudják előállítani. Kiemelte, hogy az oktatásra érdemes összpontosítani, hiszen a fiataloknak át kell adni egy újfajta tudást. Ebben a folyamatban ugyanakkor a gazdasági szereplők olyan előnyökkel rendelkezhetnek, melyekkel az állam nem, ezért is kiemelten fontos a szereplők közötti együttműködés.

    A közszféra adatai tekintetében az önkormányzatok sokszor külön sejtként működnek. Dr. Sántha György 2021 tavaszán részt vett egy kísérleti projektben, ahol a kutatók négy önkormányzat (Kecskemét, Kaposvár, Monor, Visegrád) adatvagyonát mérték fel. A kutatás azt a korábbi feltevést nem igazolta vissza, hogy a kisebb városok önkormányzatai is kb. 200-250 adatbázissal rendelkeznek. Ezzel szemben megállapítható volt, hogy a megyei jogú városok bevallottan mintegy 120-130, míg a kisebb városok 60-70 nyilvántartást/adatbázist kezelnek. A vártnál alacsonyabb számok oka a központi és a helyi igazgatási szervek közötti új feladatmegosztás, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok jelentős részét az államigazgatási szervek vették át. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmért adatok körében 50-55%-ot képviselnek a központi, állami adatbázisok, amelyek helyi szintű adatbevitellel töltődnek. Ezen felül az adatvagyon 10%-a papíralapú, digitálisan nem hasznosítható formában létezik. Körülbelül 30%-ot képviselnek az Microsoft Office (Excel) formátumú táblázatok.

    A kutatás konklúziója, hogy a valódi, helyi önkormányzati adatvagyon jelentős része nem helyi informatikai rendszerekben van nyilvántartva. Az adatvagyonnak csak 10-11%-át kezelik helyi informatikai rendszerek, és többnyire olyan helyeken (pl. megyei jogú városokban), ahol városüzemeltetési projektek eredményeként térinformatikai rendszerek működnek. Informatikai fejlesztések tekintetében tehát van egy szűk piaci rés, azonban jelenleg láthatóan nincs meg hozzá helyben a szükséges fejlesztési forrás.

    Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója – aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet – az elhangzottakra reflektálva hozzátette, hogy a saját gyakorlatukban két irányban indultak el. Az egyik a teljes joganyag tanulmányozásából állt, amely alapján önkormányzati feladat-hatásköri rendszer készült, a másik irány pedig az adatkezelések áttekintése volt. Végeredményben elmondható, hogy azáltal, hogy az önkormányzati feladatok megyei, járási hivatalokhoz kerültek, felére csökkentek az önkormányzatok által használt adatbázisok.

    Az összefoglalót írta Sánta Márk, a DX Digital Transformation Solutions Zrt. tanácsadója

    A szekció teljes anyaga a YouTube-on:
    Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma; infotér; YouTube; 2021. november 30.
    Forrás:
    Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.; eGov Hírlevél

    Kategória: adatpolitika, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , | Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva