Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

A Web 2.0 nevezett jelenség és a közszolgáltatások kapcsolata némelyeket a Közszolgáltatások 2.0 kifejezés használatára indít. Ezzel kívánják jelezni, hogy itt nem egyszerűen egy új műszaki eszközrő, vagy egy kipipálandó feladatról van szó, hanem egy mély kulturális változásról, mély kulturális változásról és a hatalom eltolódásáról (a megszokott hatalmi központoktól az állampolgárhoz) a stratégia és a szolgáltatások nyújtása területén.

Az uniós ePractice szakmai közösség műhelybeszélgetésének célja az volt, hogy összeurópai tapasztalatokra támaszkodva támogassa a Web 2.0 kezdeményezések ügyét a közigazgatáson belül.

Forrás:
ePractice Workshop Report on Public services 2.0: Web 2.0 from the periphery to the centre of public service delivery
pdf

Ha az e-közizgatás mindenkié, akkor biztosítani kell, hogy mindenki használhassa is az e-közigazgatási szolgáltatásokat. A hátrányos helyzetű csoportok kiemelt figyelmet kapnak, mivel rengetegen tartoznak közéjük és ráadásul ők a közszolgáltatások legnagyobb felhasználói is egyben. Az Európai Bizottság által kezdeményezett tanulmány célja, hogy felmérje, milyen haladást értek el ezen a területen. Külön feladata volt a tanulmányt készítő csoportnak, hogy kiderítse a szolgáltatások elérésnek sokcsatornás módja hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy tartós eredmények szülessenek.

Legfontosabb megállapítások:
* A társadalmi befogadáshoz nem elég, ha egyszerűen számos elérési módot biztosítunk az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez.
* A tartós eredményekhez az sem elég, ha az elektronizált szolgáltatások mellett biztosítjuk a nem-elektronikus csatornákat is.
* Valójában arra van szükség, hogy az embereket, aktív résztvevőként bevonjuk, úgy segítve őket, ahogy az megfelel szükségleteiknek.

Forrás:
Multi-Channel eGovernance (MC-eGov): Study on Multi-channel Delivery Strategies and Sustainable Business Models for Public Services addressing socially disadvantaged Groups
pdf

A Számvevőszék Angliában megvizsgálta az önkormányzatok által kezelt adatok pontosságát és megbízhatóságát. A kormányzattal szembeni általános bizalmatlanság kiterjed a kormányzati adatokra is, és számos botrány csak erősíti ezt az érzést. A jelentés megvizsgálja, hogy meg lehet-e bízni az önkormányzatok adataiban, illetve, ha nem, akkor mi a teendő? A kérdésre a választ részben közösen próbálják megtalálni, a jelentés egy vitairat, amelyre várják a nagyközönség hozzászólásait.

Forrás:
Nothing but the truth?
pdf, 4 MB
The power of government misinformation: be very afraid
When IT meets Politics blog, 2009. november 5.

Megjelent a Capgemini cég szokásos jelentésének nyolcadik kiadása. A jelentés az uniós tagállamok 14.000 e-kormányzati webhelyének elemzése alapján az on-line szolgáltatások elérhetőségét, fejlettségét és tényleges használatát méri fel.

Szolgáltatások on-line elérhetősége: 2007: 59%, 2009: 71%
Szolgáltatások fejlettsége: 2007: 76%, 2009: 83%

A fejlődés töretlen, viszont a tényleges használat jelentősen elmarad a lehetőségektől. Különösen igaz ez az állampolgárok által használt szolgáltatások területén.

Forrás:
Benchmark Measurement of European eGovernment services
Capgemini

Az angol kormány bejelentette, hogy az állami Térképészeti Szolgálat (Ordnance Survey) adatai szabadon hozzáférhetőek lesznek a következő területeken:
választási körzetek határai,
önkormányzatok területi határai,
postai irányítószámok körzetei,
közepes felbontású térképészeti adatok.

Ez a bejelentés, ami 180 fokos fordulatot jelent az angol politikában, egy intézkedéscsomag része. 2010 áprilisától kezdve 2000 adatkészletet fognak megnyitni. Többek között az összes törvényhozási információt, az országúti forgalom adatait nyolc évre visszamenőleg, az ingatlanárakat és a közlekedési kihágások adatait. Vélekedések szerint a közlekedési vállalatoknak nem követelhetnek majd többé tetemes summákat a menetrendi adatokért.

Forrás:
Re-mapping the future for Ordnance Survey - making public data public
www.communities.gov.uk
Ordnance Survey maps to go free online
Guardian, 2009. november 17.

Béta változatban megnyílt a nagyközönség számára New York Állam szenátusának törvényhozási portálja (pontosabban a létező portál alaposan feljavított újabb kiadása).

Jellemzői:
* végtelenül egyszerű keresési felület (minta: Google);
* mivel állandó hivatkozásokat használnak ezért a keresők (pl. Google) képesek indexelni és feltárni a webhely információit;
* számos választási lehetőség van a strukturált törvényhozási információ követésére és lehívására, programozási felület vagy adatforrás (XML, CSV vagy JSON) segítségével;
* hozzászólási lehetőség.

Forrás:
Legally Open: NYS Senate Unveils New Legislative Portal
Personal Democracy Forum, 2009. november 5.

Az adatnévtelenítés gyakorlata, vagyis azoknak a személyt azonosító információknak az eltávolítása, melyek segítségével egy jellemző adat egy meghatározott személyhez lenne köthető (például név vagy társadalombiztosítási azonosítószám), az adatvédelem bevett gyakorlata. Például abban az esetben alkalmazzák, amikor egy egészségügyi szolgáltató a nála őrzött adatokat a hosszútávú, biztonságos megőrzés érdekében egy külső, erre szakosodott cégnél helyezi el. Az informatika fejlődése azonban lehetővé tette, hogy egy nagy adatbázisban a névtelenített adatokkal dolgozva helyre lehessen állítani a személyazonosságot. A tanulmány (megjelenés előtt álló cikk) eszközöket javasol erre a problémára (az amerikai jogrendszeren belül).

Forrás:
Broken Promises of Privacy: Responding to the Surprising Failure of Anonymization
Ohm, Paul, University of Colorado Law Legal Studies Research Paper No. 09-12, 2009. augusztus 13.

A korábbi bejegyzésünkben említett kiszivárgott, interoperábilitási keretrendszer munkapéldányát véleményezte a Foundation for a Free Information Infrastructure európai civil szervezet.

Forrás:
European Interoperability Framework 2.0 (leaked draft). FFII makes Ten Recommendations on the EIF 2.0

"Az infokommunikációs technológiák fejlesztése az elmúlt évtized egyik kiemelt prioritása, mind tagállami, mind Európai Uniós szinten. Ennek szellemében fogadta el a kormány 2009. szeptember 2-án az infokommunikációs technológiák (IKT) iparági fejlesztéséről szóló akciótervet.

Az akcióterv fókuszában az IKT-szektor részpiacai közül az IT-hardver, szoftver és szolgáltatási terület, illetve a távközlési piac adatátvitellel, internettel kapcsolatos része áll"

Letöltés
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM), pdf