Egyesületi közgyűlés 2013. május 23-án

Meghívó Közgyűlésre

2013. május 23-ára, csütörtök 16.30 órás kezdettel egyesületi közgyűlést hívok össze a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület klubhelyiségében (1056 Budapest, Belgrád rkp. 27. I/7.). Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja 2013. május 23-án 17.30 óra.

1. napirend: szakmai program
Infokommunikációs technológiára épülő tanulás a közigazgatásban. Gergely Tamás (a tudományok doktora, az Alkalmazott Logikai Laboratórium vezetője) előadása és beszélgetés az új infokommunikációs technológiákra épülő oktatási, illetve tanulási megoldásokról a közigazgatási munkára való felkészítésben és az élet-hosszan át tartó képzésben. Az alapvető cél: a diákok, illetve a közigazgatásban dolgozó munkavállalók megismertetése az új információkkal, az új készségek és kompetenciák elsajátíttatása és beépítése az egyes személyek kognitív tárházába.

Érintett területek:

  • A közigazgatás jövőjével kapcsolatos nemzetközi trendek (pl. New Public Management, a COCOPS (Coordinating for Cohesion in the Public Sector of the Future) projekt, MINDSPACE (Messenger, Incentives, Norms, Defaults, Salience, Priming, Affect, Commitment and Ego) magatartásbefolyásolási koncepció).
  • A trendek alapján elvárható új készségek: pl. kritikai, kreatív, és etikus érvelési és gondolkodási készségek, interperszonális, csoportközi, illetve csoporton belüli szervezési és kommunikációs készségek mind valós, mind virtuális környezetben stb.
  • A racionális és az irracionális a közigazgatási döntési és feladat-megoldási folyamatokban, az önértékelési készség szerepe az érzelmi hatások minimalizálásában.
  • A motiváció és egyéni attitűdök fejlődési iránya és hatásuk a közigazgatási munkára.
  • A javasolt új infokommunikációs technológiákra épülő oktatási, illetve tanulási megoldás ismertetése. Ez a megoldás a tanulást alapvetően aktív folyamatként kezeli, amelyben a tanuló meglévő és kognitív (megismerő) rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt; a tudást nemcsak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja építve a korábban megszerzett ismeretekre. Ennek a folyamatnak a keretein belül kerülnek kialakításra többek között az új érvelési és gondolkodási készségek és a kritikai információkezelési írástudásnak az alapjai.

2. napirend:
2012. évi beszámoló és közhasznúsági jelentés

3. napirend:
2013. évi szakmai munkaterv

4. napirend:
2013. évi költségvetés

5. napirend:
egyebek

Budapest, 2013. április 30.

Molnár Szilárd elnök
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Kategória: Egyesületi hírek | Egyesületi közgyűlés 2013. május 23-án bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A közösségi média alkalmazása az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában

2009-ben az Egyesült Államok szövetségi minisztériumai számára elnöki rendelet írta elő, hogy fel kell használni az új technológiák adta lehetőségeket az átláthatóbb, együtttműködőbb és nagyobb állampolgári részvételen alapuló működés elérésére. A cikk kvalitatív interjúk alapján próbálja megérteni, hogy az egyes kormányzati szervezetek felelőseit (social media directors) milyen tényezők befolyásolják a közösségi média egyes eszközeinek (Facebook, Twitter, blogok) alkalmazásához vezető belső döntésekben. Három tényezőt különítettek el: szakmai informális hálózataikban milyen információk érhetőek el, saját véleményük szerint melyek a magán- és közszektor legjobb gyakorlatai, az állampolgári viselkedés. Szükségesnek tűnik, hogy az erősen bürokratikus kommunikációs környezetekben alkalmazott felforgató (disruptive) technológiák, mint amilyen a közösségi média, használatával kapcsolatban a formalizált tudásmegosztás jobban szervezett legyen. Végül ajánlásokat fogalmaz meg a szerző, hogy a kormányzaton belül a különböző szervezeti célokra hogyan lehet a közösségi média alkalmazásával kapcsolatos taktikákat kidolgozni.

Forrás:
Social media adoption and resulting tactics in the U.S. federal government; Ines Mergel; Government Information Quarterly; Volume 30, Issue 2, 2013. április; 123–130. oldalak (Magyarországon elérhető az EISZ segítségével)

Kategória: Bibliográfia, Közigazgatási informatika | Címke: , , , , , | A közösségi média alkalmazása az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2013. április 11-12.

IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia (tervezet)

2013. április 11. (csütörtök)

9:30-9:45 Megnyitó: Dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (Fővárosi Önkormányzat), Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar),

9:45-9:50 ,,Az év önkormányzati vagyongazdálkodója 2012” díj átadása – Dr. Bordás Mária dékánhelyettes (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Kar), Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.)

9:50-10:20 Dr. Bartus Gábor titkárságvezető (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia

10:20-10:50 Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közigazgatási Államtitkárság): Az önkormányzatok a hazai támogatáspolitika rendszerében

10:50-11:20 Dr. Bekényi József főosztályvezető (Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya): A magyar önkormányzati rendszer megújulása

11:20-11:50 Szimoncsikné Dr. Laza Margit jegyző (Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Polgármesteri Hivatala): Az önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlan vagyon állami átvételének tapasztalatai

11:50-12:00 ,,Az év önkormányzati vagyongazdálkodója 2012” díj nyertes pályázatának bemutatása

13:30-13:50 Márton Péter vezérigazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Partnerség és megújulás – az MNV Zrt. szolgáltatóbarát fejlesztése

13:50-14:10 Kovács Károly főtitkár (Közművagyon Klaszter): Az önkormányzatokra visszaszállt víziközmű vagyon – áldás, vagy átok

15:30-15:50 Dr. Boros Anita, Ph. D., LL.M. egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar): A helyi önkormányzatok teljesítőképessége és a fejlesztéspolitika eszközrendszere

15:50-16:10 Jószai Attila egyetemi tanársegéd (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar): A fenntartható településfejlesztés menedzsmentje

16:10-16:30 Dr. Feik Csaba jegyző (Ercsi Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala): A közszolgáltatás-szervezés jogi korlátai (az önkormányzati vagyon és gazdálkodás szabályai, az önkormányzatok részvétele gazdasági társaságokban)

16:30-16:50 Dr. Hoffman István Ph.D. adjunktus (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): A közszolgáltatás-szervezés jogi korlátai, különös tekintettel az önkormányzati vagyon és gazdálkodás szabályaira, illetve az önkormányzatok részvételére gazdasági társaságokban

16:50-17:10 Dr. Boros Erzsébet behajtási és ellenőrzési osztályvezető (Főpolgármesteri Hivatal Adó Főosztály): Adójog, helyi adók, különös tekintettel az adóigazgatási eljárásra (ellenőrzési, hatósági és behajtási eljárás)

2013. április 12. (péntek)

9:30-9:50 Vada Erika elnök (Budapesti Könyvvizsgálói Kamara): Önkormányzati vagyongazdálkodás a könyvvizsgáló szemével

9:50-10:10 Dr. Nagyunyomi-Sényi Gábor Antal vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.): A BFVK vagyongazdálkodása egy konkrét példával bemutatva

11:20-11:40 Barts J. Balázs szervezeti egység vezető (Magyar Nemzeti Bank, Működési szolgáltatások): Vállalati ingatlangazdálkodás – önkormányzatok által is hasznosítható tapasztalatok

13:30-13:50 Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Új alapokon az építésügy (ÉTDR napló)

13:50-14:10 Körblné Németh Éva földmérési szakfelügyelő (Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala Földmérési és Földügyi Osztály): Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása az önkormányzat munkájában

14:10-14:30 Csengeri János irodavezető (Budapest XII. kerület, Hegyvidék Önkormányzata, Városgazdálkodási Iroda): Minerva térinformatikai rendszer a Hegyvidéken

14:30-14:40 Pogrányi Károly kereskedelmi igazgató (HungaroCAD Kft.): INVATER – Integrált térinformatikai és vagyongazdálkodási Rendszer

15:25-15:55 Tanács Zoltán partner (IFUA Horváth & Partners): Az önkormányzatok hatékonyságának növelése

15:55-16:15 Karikás Péter ügyvezető partner (KKV Consulting Kft.): Humán tanácsadás az önkormányzatoknál

Fővédnökök:
Dr. Cserny Ákos dékán (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar)
Tarlós István főpolgármester (Budapest Főváros Önkormányzata)

A konferencia helyszíne:
Hunguest Hotel Griff, Smaragd terem (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.)

Regisztráció:
É+L Kft. (1364 Budapest 4, Pf. 354, 1081 Budapest, Kiss József u. 4., Tel./Fax: 313-2027, E-mail: el.kft@chello.hu)”

Forrás:
IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia

Kategória: Gazdaság, Közigazgatás: magyar, Közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , | IV. Önkormányzati Vagyongazdálkodási Konferencia Budapest, 2013. április 11-12. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

HUNAGI Konferencia: “Mit tehetünk térinformatikával, távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért?”

Budapest, 2013. április 4., 9-18 óra között
Gellért szálló: Tea szalon, Gobelin terem és kiállítótér

Az esemény egyben EU smeSpire projekt rendezvény a hazai KKV-k számára

Program
8:00-9:00
Regisztráció – Kiállítás megtekintése

9:00-10:30
P-1 Kormányzati megnyitó – Session for the Government
Szekcióelnök: Barkóczi Zsolt, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)

V. Németh Zsolt Államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság

Fekete Gábor Helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárság
„Jelen és jövő a kormányzati adatpolitikában“

Havas Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis (KIRA) ismertetése

Koós Tamás Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium, INSPIRE tagállami kapcsolattartó
Az INSPIRE megvalósítás feladatai és lehetőségek a KKV-k részére 2014-2020 között

P-2 Délelőtti panelvita: “Téradatoktól élhetőbb?”
Moderátor: Barkóczi Zsolt (HUNAGI). Résztvevők: a szekció előadói és további felkért szakértők

10:30-10:50
Kávészünet – Kiállítás megtekintése

10:50-12:30
P-3 Európai kitekintés – European Outlook
Szekcióelnök: Remetey-Fülöpp Gábor, Magyar Térinformatikai Társaság (HUNAGI)

Catharina Bamps Secretary-general, European Umbrella Organisation for Geographic Information
European challenges and opportunities in light of the EUROGI ImaGIne Conference

Martin Fornefeld, MICUS GmbH
Turning Open Government Data into Gold

Giacomo Martirano, Epsilon Italia slr
smeSpire: an opportunity for geoICT SMEs

Manfred Schrenk, CEIT-ALANOVA
GIS for smart cities

Günther Pichler, Esri Europe
Sharing is everything

12:30-13:30
Ebédszünet – Kiállítás megtekintése

13:30-15:15
A-1 Emberi és Természeti Környezet – Human and Natural Environment
Szekcióelnök: Gaál Márta, Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ)

Toronyi Bence, Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)
Alkalmazásfejlesztések és szolgáltatások az élhető környezet érdekében

Tomor Tamás, Károly Róbert Főiskola
Távérzékelési eszközökkel az árvízi biztonságért

Jiri Kvapil, Czech Environmental Agency (CENIA)
Martin Tuchyna, Slovak Environmental Agency (SAZP)
CZ-SK cooperation in INSPIRE implementation via smeSpire

Vaszócsik Vilja, VÁTI Nonprofit Kft
Tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezése

Bakó Gábor, Szent István Egyetem
Távérzékelés az ökoszisztéma szolgáltatások és a környezetterhelés értékelésében
Szálka Miklós, Kollányi László, Flexisys Kft , Budapesti Corvinus Egyetem
Tájértékek okostelefonon

15:15-15:45
Kávészünet – Kiállítás megtekintése

15:45-17:15
A-2 Közlekedés/település/vidék
Szekcióelnök: Niklasz László, Törökbálint Önkormányzat (egyeztetés alatt)

Dézsi Viktor osztályvezető, Országos Meteorológiai Szolgálat, Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ
Magyarországi levegőminőségi mérőhálózat

Keringer Zsolt, Informatikai igazgató, Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Szombathely elmúlt 20 éves, és a közeljövőbeni térinformatikai fejlesztései

Skutai Julianna, Molnár Dániel, Szent István Egyetem
A térinformatika szerepe a területalapú vidékfejlesztési intézkedések működtetésében

Vargha Márton, Levegő Munkacsoport
Korszerű forgalomszervezési megoldások a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés csökkentésében

Bódi Mátyás és Prajczer Tamás, GeoX Kft
SurveyCloud – Androidos kérdező alkalmazás tabletre

Cservenák Róbert, HungaroCAD
Városgazda térinformatikai rendszer a lakosság tájékoztatásában

13:30-15:15
B-1 Adat/technológia/nyílt eszköz
Szekcióelnök: Mihály Szabolcs, Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT)

Forner Miklós, Grimm László, Földmérési és Távérzékelési Intézet
A geoshop országos kiterjesztése

Híri István, Esri Magyarország Kft
Érthető térinformatikával az élhető környezetért

Fekete Balázs, Vezető szakértő, GS1 Magyarország
GS1 szabványokra épülő Helyadatbázis a mobil-kommunikáció szolgálatában

Fülöp Györk, Hargitai Péter, Takács Katalin, GeoAdat Szolgáltató Kft.
Két tartály, egy eset – Információbányászat földmegfigyelési technológiával”

Baranyi Péter, VARINEX informatikai Zrt
Felhőtlen viszony: Autodesk és MapInfo stratégiai együttműködés előnyei (a felhőben is…)

Kolesár András, Olasz Angéla, Földmérési és Távérzékelési Intézet
Nyílt forráskódú online térképi szolgáltatások fejlesztése a FÖMI-ben

Szántó Zoltán, Vizi László, Pajti Tibor, Hajas Tamás, PD-TEAM Kft
Az intelligens tömeges adatfeltöltés új technológiái

15:15-15:45
Kávészünet

15:45-17:15
B-2 Űrtechnológia, űralkalmazások
Szekcióelnök: Both Előd, Magyar Űrkutatási Iroda, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Dr. Takács András Attila, Főosztályvezető-helyettes, Vidékfejlesztési Minisztérium
Az Eye on Earth első felhasználói világkonferencia (2013. márc. 4-6. Dublin) tanulságai

Putsay Mária, Országos Meteorológiai Szolgálat
A műholdmeteorológia legújabb eredményei és hazai alkalmazásai

Dr. Bárczy Pál elnök, HUNSPACE
SENTINEL-2, az ESA GMES szolgáltató nagyfelbontású műholdja – magyar alkatrészekkel

Marosy Gábor, BME / C3S LLC
A MASAT-1 tapasztalatai/Lessons Learned from the Masat-1 project

Dr. Király Géza, NYME EMK GEVI Földmérési és Távérzékelési Tanszék
A Fertő tó feltöltődésének vizsgálata korszerű távérzékelési technológiákkal

Kákonyi Gábor Ügyvezető igazgató, GeoIQ kft.
Mi mindent tehetnénk az élhetőbb környezetért, s mi akadályoz minket ebben?

17:15-17:50
P-5 Délutáni plenáris panelvita „Hogyan bonthatók le az akadályok?”
Moderátor: Kákonyi Gábor GeoIQ Résztvevők: a szekcióelnökök.

17:50-18:00
Barkóczi Zsolt, HUNAGI
Zárszó

Forrás:
HUNAGI Konferencia: “Mit tehetünk térinformatikával, távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért?”; HUNAGI Napló; 2013. március 25.

Kategória: Közigazgatási informatika | Címke: , , , , , , , , , , | HUNAGI Konferencia: “Mit tehetünk térinformatikával, távérzékeléssel egy élhetőbb környezetért?” bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon

„…Kutatási területem középpontjába tehát a közigazgatás hatékonysága került; mind elméleti, mind gyakorlati munkáim során ezt igyekeztem, igyekszem a fókuszban tartani.
A közigazgatási hatékonyságra vonatkozó vizsgálataim középpontjába fokozatosan egy probléma került: a közigazgatás vizsgálatakor, illetve a közigazgatás korszerűsítésénél, fejlesztésénél mi az alapvetés, amire támaszkodni lehet? Melyik az a tudományterület, amelyiket alapul vehetjük, létezik-e egyetlen ilyen terület, és ha igen melyik az?

Az egyik, és Magyarországon széles körben elterjedt megközelítés szerint a közigazgatás fejlesztésének egyetlen terület, az államigazgatási jogi terület a letéteményese. Erre az álláspontra helyezkedett több – méltán elismert – tudományos iskola, melyet nagyszerű tudósok, szakemberek fémjeleztek.

Ezt az államigazgatási jogi megközelítést képviselte az egykori Államigazgatási Főiskolán Lőrincz Lajos professzor tanszéke, Beér János munkássága, vagy éppen Szamel Lajos kutatásai. Ezek szerint tehát a közigazgatás mindenkori vizsgálatának, fejlesztésének középpontjában az államigazgatási jog, mint primus inter pares áll.

Ezzel szemben már a hatvanas években megfogalmazódott egy másik koncepció, amely szerint létezik egy speciális ágazati szervezéstudomány, amely kifejezetten az államigazgatási szervezetek működéséhez kapcsolható, és amellyel hatékonyan lehet a közigazgatási szervezeteket vizsgálni és átalakítani.

Ha Magyary Zoltán munkásságát megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az ő vizsgálati módszerei interdiszciplinárisak voltak. Ő volt az első a közigazgatásért fáradozó jogász, aki bár fontos szerepet szánt az államigazgatási jognak, mégis először beszélt a szervezéstudomány jelentőségéről, a személyzeti politika és a közigazgatási feladat fontosságáról. Úttörő volt a többoldalú megközelítés mellett a folyamatközpontú közigazgatási gondolkodás és a tényvizsgálati módszerek elterjesztésében. Ám Magyary még nem beszélt ágazati szervezéstanról, ezt először Magyarországon Erdei Ferenc vetette fel vitaindító referátumában az MTA Szervezéstudományi Bizottság ülésén 1966-ban. Szerinte a közigazgatás működése, feladatrendszere teljesen eltér a nagyüzemektől, gyáraktól, vagy gazdálkodó szervezetektől, ezért nem lehet az általános szervezés elmélet módszereit eredményesen alkalmazni a közigazgatás fejlesztésére.

Magyarországon tehát az államigazgatási jogi gondolkodás dominanciája, túltengése mellé egyenrangú partnerként a folyamatszemléletű igazgatásszervezési, ágazati szervezéstani koncepciót kell felsorakoztatni, ha teljes körűen és multidiszciplinárisan kívánjuk megközelíteni a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének kérdését. Ebből az alapvetésből indul ki munkám.

Dolgozatomban azt a koncepciót igyekszem bebizonyítani, hogy a közigazgatás fejlesztése, racionalizálása elengedhetetlen egy önálló ágazat specifikus szervezési tudás, tudomány nélkül. Ennek a koncepciónak igazolásaként bemutatom a hazai közigazgatási korszerűsítési törkvéseket, végigveszem a különböző korok közigazgatási szervezési iskoláit, majd az ágazat specifikus szervezéstan tételeit veszem górcső alá. Vizsgálatom fókuszában továbbá azok az eljárások, módszerek állnak, amelyek a közigazgatás fejlesztése szempontjából elengedhetetlenek és megfelelő referenciával rendelkeznek…”

Forrás:
A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon; Almásy Gyula; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2012, a védés időpontja: 2013. március 6. (pdf)

Kategória: Jog, Közigazgatás: magyar, Közigazgatási informatika, Szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Közigazgatás-tudományi Kar szervezeti átalakulásáról

„Az egyetemi szervezetfejlesztés keretén belül folytatódott a Közigazgatás-tudományi Kar (továbbiakban: KTK) szervezeti átalakítása, melynek következtében 2013 februárjától a Karon tíz új tanszék jött létre és további hét szakcsoport kezdte meg működését. A szervezeti struktúra átalakításának indokait, körülményeit és hatásait dr. Cserny Ákos, a KTK dékánja ismertette.

Mi indokolta a kari oktatás-szervezeti struktúra átszervezését, és mik voltak annak előzményei?
Az indokokat és előzményeket alapvetően három irányvonal mentén mutatnám be. Először is a KTK a jogelőd, Budapesti Corvinus Egyetem karaként az ottani és akkori igényeknek megfelelő tanszéki struktúrával működött. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy – mai mércével mérve – a szervezet meglehetősen egyenetlen és korszerűtlen volt. Néhol jelentős méretű, néhol pedig apró, partikuláris érdekeket érvényesítő tanszékek működtek együtt a Karunkon. A méret pedig nem csupán az egységek oktatói létszámát tükrözte (persze azt is), hanem a tanszékek által gondozott szakterületeket. E rendszer keretei között pedig jellemzően azokat az ismereteket tanítottuk, amelyeket az oktatóink „bírtak”, és nem azokat, amelyekre a „piacnak” igénye volt. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen változtatni kellett, már csak azért is, mert az NKE speciális szervezetszabályozási és szervezetkialakítási elveket követ, ami a korábbiaktól gyökeresen eltérő felfogást igényel. Ebből következik az átalakítás újabb indoka, nevezetesen az, hogy az Egyetemen jó néhány olyan ismeretcsoport van, amelyet a Közigazgatás-tudományi Kar gondoz és látja el a képzési feladatokat a többi hivatásrend irányába. Létre kellett tehát hoznunk, illetve meg kellett erősítenünk az erre hivatott szervezeti egységeket ahhoz, hogy felnőjenek e speciális és megnövekedett feladatokhoz. Végül a szervezetkorszerűsítés során nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felsőfokú közigazgatási szakemberképzés alapvetően megérett a változásra, el kell mozdulnunk a húsz, vagy akárcsak a tíz éve még megfelelőnek tűnő elvektől és irányoktól. Például az, hogy egy minisztérium portfóliójában hangsúlyosan és elnevezésében Magyarországon először található meg a „közigazgatás”, mindenképpen annak bizonyítéka, hogy a Karunk által képviselt szakterület jelentősége és tartalma nem mérhető a korábbi mércével. Nos, többek között ezek azok az impulzusok, amelyek indukálták számunkra a változtatást a szervezeti struktúra területén is.

Melyek a KTK szervezeti struktúrájában végbement legmarkánsabb változások?
A közigazgatási felsőfokú képzést hazánkban több évtizede a jogászképzés kistestvéreként definiálják. Mindezt erősítik azok a tendenciák, amelyek alapján néhány éve már egyes jogi karok is indítanak közigazgatási képzéseket, nem titkoltan és kizárólag anyagi haszonszerzés céljával, nem pedig szakmai megfontolások alapján. Az én felfogásom ugyanakkor az, hogy a közigazgatási képzésnek egyre nagyobb távolságot kell tartania a jogászképzéstől. Erre egyfelől a képzési terület önálló létjogosultságának bizonyítása végett, másfelől a közigazgatás – korábban említett – megváltozott helyzete és tartalma miatt van szükség. Ennek eredményeképpen a közigazgatási képzés ma már egyre inkább elkülönült, önálló képzési formát és tartalmat képez. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tanítunk olyan ismereteket, mint amilyenek akár a jogászképzésben jelen vannak, de a közigazgatás irányváltozásaiból következően pl. e-közigazgatás, a közigazgatási urbanisztika, a közigazgatás-menedzsment, a közszolgálati életpálya-fejlesztés, vagy az emberi erőforrás ismertetek mind-mind olyan képzési területeket jelölnek, amelyek más képzési ágtól teljesen idegenek. Az a tény pedig, hogy ezt a tudást birtokoljuk és erre intézetek, tanszékek létrejöttét alapozzuk, biztosítja a közigazgatási felsőfokú képzés önállóságát és minden mástól való függetlenségét.

A szervezeti ábrában többször is előfordul a szakcsoport kifejezés. Pontosan mit takar ez a fogalom?
Jelen pillanatban a szakcsoport kifejezés csupán a mi fogalomvilágunkban létezik. Ez egy olyan „pre-tanszéki” állapota az oktatási egységnek, amelyből idővel, bizonyos szakmai és személyi feltételek teljesítésével tanszék válhat. Megalkotására azért volt szükség, mert egy gyökeresen új szervezet kialakításának folyamatában fenntartottuk az oktatói kollektívának és magunknak is azt a jogot, hogy adott esetben menet közben korrigálható legyen a szervezeti átalakulás folyamata. A szakcsoportok döntő többségéből tehát tanszék alakult, vagy alakul a közeljövőben, de előfordulhat az is, hogy egy szakcsoport sosem éri el a tanszéki minőséget, vagy az eredetileg elgondolttól eltérő tartalommal válik tanszékké. A tanszékek kialakítását minden esetben jelentős szakmai munka és egyeztetés előzi, előzte meg.

Tíz új tanszék, hét szakcsoport, egy kutatóközpont: több szakcsoportból is tanszék vált, és egyes esetekben a szakcsoport vagy tanszék megnevezése is megváltozott. Ennek mi az oka, illetve várhatóan mennyi ideig tart az átalakítás?
Az intézményi-szervezeti átalakulásnak alapvetően három fázisa van, jelenleg a másodiknál tartunk. Az elsőben, 2012 júliusában Karunkon hat intézet jött létre, amelyek az oktatási szervezet alapvető irányait, pilléreit jelentik. Ezeken belül szakcsoportokat (intézetenként általában hármat) hoztunk létre azokból a képzési területekből, amelyeket úgy ítéltünk meg, hogy jelentőségüknél fogva meghatározó irányvonalat képviselhetnek a közigazgatási képzés során az adott intézetben. A következő lépés során, 2013 februárjában a szakcsoportok többsége már tanszékké vált, elérte a szükséges minőséget. A végleges tanszéki struktúra ez év júliusára alakul majd ki. Az átalakítás egy éve arra elegendő, hogy a kollegákkal, közigazgatási szakemberekkel közösen végiggondoljuk a kari intézményi struktúra tartalmát és megvalósítsuk azt. A folyamat eredményeképpen a 2013/14-es tanévet már várhatóan egy letisztult, kiérlelt intézeti rendszerben világos, párhuzamosságoktól mentes, modern, a 21. századi közigazgatási felsőfokú képzés sajátosságait ötvöző működési mechanizmussal kezdhetjük meg.

A személyi állomány tekintetében milyen változásokkal jár, járt az átalakítás?
Ha az elmúlt 20 évet nézzük, intézményünk és annak jogelődjei ilyen mértékű szervezeti változással nem találkoztak. Mindez következményeképp „a rendszerben már korábban is benne lévő” kollégáknak számos esetben új irányt kell venniük, változtatniuk kell rögzült szokásaikon, felfogásukon, gyarapítaniuk kell tudásukat, valamint néhányuknak korábbi szakmai irányukat is módosítaniuk kell. Ugyanakkor, a megújult közigazgatási irányvonalak tartalommal való feltöltése miatt sok új kollégát vontunk be a képzési rendszerünkbe, akik elméleti és gyakorlati vénával egyaránt rendelkeznek.

Különös figyelmet fordítottunk mindemellett arra is, hogy az oktatás minősége és színvonala ne szenvedjen csorbát az intézményi rendszer átalakítása következtében. A hallgatóknak talán kicsit nehezebb volt kezdetben megtalálni azt a szervezeti egységet, ahová az éppen keresett tárgyuk, oktatójuk tartozott, de a kari Hallgatói Önkormányzat nagy segítségünkre van abban, hogy a hallgatók számára is közel hozza az új szervezeti struktúrát.

Mi lesz a kari szervezetfejlesztés hozadéka? Mikorra lesz érzékelhető az átalakítás hasznosulása?
A KTK átalakításának a szervezeti átalakulás csak az egyik eleme, ide tartozik – többek között – az oktatási-képzési struktúra reformja vagy a doktori iskola megalapítása. Mindezek megvalósulását az eredményesség szempontjából komplexen kell kezelnünk. A cél tehát egy modernizált, a szakmai-, fenntartói- és társadalmi igényekhez egyaránt igazodó közigazgatási felsőfokú képzési rendszer, amely az új egyetemi struktúrában is megállja a helyét.

Az átalakítás hatásait tekintve úgy gondolom, hogy munkánk semmiképpen sem nevezhető rövidtávú befektetésnek. A „haszon” hallgatói oldaláról nézve is több évben mérhető. Ha a megrendelő, az állam nézőpontjából szemléljük a folyamatot, vagyis mikor kerülnek ki intézményünkből olyan hallgatók, akik a megújított felsőfokú közigazgatási képzési rendszer szervezeti struktúrájában, oktatási rendszerében tanulnak, akkor azt kell mondanom, hogy egy legalább ötéves intervallumnak kell eltelni mindehhez. A közigazgatás működésének a személyi állomány minősége által történő változását pedig a polgárok még ennél is több idő elteltével érzékelhetik majd. Sajnos, ezt tudomásul kell vennünk: sem a közigazgatást, sem a közigazgatási felsőoktatást nem lehet hirtelen fordulatokra kényszeríteni, de a megfontolt változtatások eredményei idővel, kézzel foghatóan hasznosulnak.”

Forrás:
A Közigazgatás-tudományi Kar szervezeti átalakulásáról; 2013. március

Kategória: Közigazgatás: magyar, Művelődés | Címke: , , , , , | A Közigazgatás-tudományi Kar szervezeti átalakulásáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Publikációk a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás című tudományos folyóiratban

A Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás című tudományos, független szakfolyóirat – mely a Magyar Közigazgatás című folyóirat utóda – az államélet, a társadalom és a közigazgatás minőségének fejlesztését szolgáló tudás közvetítését tekinti tudományos missziójának. Célja az általános államtudományok, kiemelten a közigazgatás-tudomány és a jogtudomány, a közmenedzsment és a közpolitika fejlődését szolgáló lektorált kutatások és szakmai tapasztalatok közlése, a tudományos nézetek és a gyakorlati megfontolások közötti kölcsönhatás erősítése.

A lehetőségeinkhez mérten, Egyesületünk tagjai élnek a publikációs lehetőségekkel az alábbi témakörökben:
– Tudományos közlemények/Tanulmányok:
– Szakmai fórum
– Nemzetközi kitekintés
– Szemle

Kategória: Egyesületi hírek, Tudomány | Címke: | Publikációk a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás című tudományos folyóiratban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Tajvani ösztöndíj

Csomán Gábor egyesületi tagunk tavaly jelentkezett a Tajvani külügyminisztérium szakértőknek és kutatóknak szóló programjára, melynek keretében idén májustól néhány hónapot fog Tajvanon tölteni.

A kaohsiungi National Sun-Yat Sen University Institute of Political Science igazgatójának segítségével tajvani fejlesztési programokat, majd azok projektesítését és a megvalósítás irányítását fogja közelebbről megismerni.

Gábor kutatási témája – nem véletlenül – elég tág: „State Development Programs – From planning to execution. Taiwanese examples for Hungary to prepare for the EU 2013-2020 Multiannual Financial Framework”. Ezen keretek között számos terület vizsgálatára nyílik lehetőség, köztük természetesen a tágan értelmezett tajvani elektronikus közigazgatással kapcsolatos elemzésekre is.

Kategória: Egyesületi hírek, Közigazgatási informatika, Tudomány | Címke: , , | Tajvani ösztöndíj bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

2012. december végén együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület annak érdekében, hogy az egyetemen kialakításra kerülő e-közigazgatási képzéssel, felnőttoktatással, szakmai koncepciókkal kapcsolatban konzultációs, véleményezési és javaslattételi segítséget nyújtson az egyesület tagsága.

A határozatlan idejű együttműködés kiemelt pontja, hogy az egyetem és az egyesület közösen tesz erőfeszítéseket az e-közigazgatás diszciplína hazai megerősödéséért kutatások, előadások, cikkek, oktatási feladatok vállalásával.

Kategória: Egyesületi hírek | Címke: , , | Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Konvergencia és centralizálás: ahogy egy korábbi adatvédelmi biztos látja

„ Az itt következő írás a londoni Data Protection Law and Policy jubileumi, századik számában jelent meg. A felkérésben csak a fő téma szerepelt: “future of privacy” – ezen belül szabadon választhattam meg, miről írok. A cikket három olyan kihívásnak szenteltem, amelyek sürgős választ követelnek, és ezek a válaszok alapvetően formálják majd az adatvédelem jövőjét. Az első a konvergenciával kapcsolatos: vajon sikerül-e közös, globális szabályozást létrehozni? Sikerül-e közös nevezőre hozni Európa és az Egyesült Államok adatvédelmi követelményeit? A második: a centralizáció. Sikerül-e Európán belül hatékony, egységesen fellépő adatvédelmi felügyeleti rendszert létrehozni? Bár az EU rendeletjavaslatát sokszor bírálják azért, mert az ott előirányzott központosítás sértheti a nemzeti adatvédelmi felügyelők függetlenségét, szerintem ez nem így van; sőt, a javasolt megoldások azokban az országokban is segíthetik a jogvédelmet, ahol a helyi hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán. És végül a harmadik kihívás: hogyan oldjuk meg adatvédelem és nyilvánosság, titok és transzparencia konfliktusait egy fokozatosan egységesülő európai jogi környezetben, ha az e konfliktusra adott válaszok jellemzően kultúrafüggők? E három kihívás áll jelenleg az európai adatvédelmi jog alakítói előtt.”

Forrás:
Convergence and centralisation: a former DPAs point of view; András Jóri; Jogi Fórum; 2013. február 13.

Kategória: Jog, Szakirodalom | Címke: , , , | Konvergencia és centralizálás: ahogy egy korábbi adatvédelmi biztos látja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva