Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Az adatnévtelenítés gyakorlata, vagyis azoknak a személyt azonosító információknak az eltávolítása, melyek segítségével egy jellemző adat egy meghatározott személyhez lenne köthető (például név vagy társadalombiztosítási azonosítószám), az adatvédelem bevett gyakorlata. Például abban az esetben alkalmazzák, amikor egy egészségügyi szolgáltató a nála őrzött adatokat a hosszútávú, biztonságos megőrzés érdekében egy külső, erre szakosodott cégnél helyezi el. Az informatika fejlődése azonban lehetővé tette, hogy egy nagy adatbázisban a névtelenített adatokkal dolgozva helyre lehessen állítani a személyazonosságot. A tanulmány (megjelenés előtt álló cikk) eszközöket javasol erre a problémára (az amerikai jogrendszeren belül).

Forrás:
Broken Promises of Privacy: Responding to the Surprising Failure of Anonymization
Ohm, Paul, University of Colorado Law Legal Studies Research Paper No. 09-12, 2009. augusztus 13.

A Jogi Fórum 2009. október 16-án megrendezésre került konferenciáján az informatikai biztonság elméletéről, rendszereiről és gyakorlatáról, az adatvédelem jogi kérdéseiről, valamint az azonosítás és az azonosíthatóság problémáiról tartottak előadást a téma szakértői.

Forrás:
A védelem korlátai: a bank- és internetbiztonság múltja és jelene
Jogi Fórum, 2009. október 30.

Megjelent a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tanulmánya.
Az adatvédelem jogszabályi feltételeinek kielégítéséhez az informatikai rendszerek kialakításánál szükség van négy tényező együttes figyelembe vételére, ezek:
1. Az AB határozataival kialakult jogértelmezés maradéktalan betartása.
2. A bevezethetőség
3. A megfizethetőség
4. A hatékonyság biztosíthatósága.
Az egyes tipikus adatvédelmi problémákra lehetséges (egyszerű és viszonylag) olcsó – de nem kizárólagos - megoldásokat vázolja fel a tanulmány.

Ez a javaslata a kanadai adatvédelmi biztosnak. Jennifer Stoddart szerint a nyilvános bírósági ítélkezés történetileg fontos gyakorlatát hozzá kell igazítani az új feltételekhez. Az Internet tartalmait feltáró keresők miatt a bírósági információkhoz való könnyű hozzájutás a személyes szférát veszélyezteti.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Finnországát, mert nem biztosította megfelelően egy finn állampolgár személyes (esetünkben egészségügyi) adatait.

Az angol kormány elképzelése szerint a nagyközönség minden telefonhívásának és SMS-üzenetének, minden elküldött és fogadott elektronikus levélének, és minden ember internet használatának részleteit egyetlen nagy adatbázisba fogják egyesíteni.