nyílt szabványok

Uniós mellébeszélés az interoperábilitási keretrendszer nyílt szabványai ügyében

Az Európai Unió irányelveket készít elő a kormányzati szerveztek közötti technikai interoperábilitás elősegítésére. Az irányelvek az European Interoperability Framework for European Public Services (EIF) keretrendszere tervezetében öltenek testet. A tervezet friss változatában a szöveg olyan változásokon megy át, melyek gyengítik a nyílt szabványokra helyezett hangsúlyt. Ahogy valaki megfogalmazta: az Unió a "zárt"-at úgy kívánja meghatározni, hogy "csaknem nyílt".

Forrás:
EU waffles on open standards in interoperability guideline
Ars Technica, 2009. november 2.

EU Wants To Redefine "Closed" As "Nearly Open"
Slashdot, 2009. november 2.

Nagyobb figyelmet kap az új német kormánynál az internet

A CDU és FDP új koalíciós szerződésnek fontosabb, témáinkat érintő pontjai:
* Internetes rendőrőrsök és az online bűncselekményekre szakosodott ügyészségek hálózata, valamint erősítenék a nemzetközi együttműködéseket.
* Megalkotnának továbbá egy kifejezetten az internetes művekre vonatkozó új szerzői jogi törvényt.
* Önszabályozás, a fájlcserélést nem üldöznék.
* Az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznének gyerekek és a fiatalok online védelmére.
* A Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) a jövőben egyfajta központi kiberbiztonsági intézmény lenne és növelnék a lehetőségeit, hogy a jövőben eredményesen háríthassa el az országot vagy annak kritikus infrastruktúráit fenyegető IT-támadásokat.
* Új e-kormányzati törvény megalkotása.
* Kiépítenék a De-mail szövetségi e-mail rendszert és a folytatnák az elektronikus személyi igazolvány, illetve útlevél programot.
* Nyílt szabványok, nyílt-forráskódú szoftverek támogatása.

Forrás:
Nagyobb figyelmet kap az új német kormánynál az internet
SG.hu, 2009. október 30.

Önkormányzatok a kód csapdájában

„A közpénzből kifejlesztett szoftverek nem köztulajdonban vannak, és meglehetősen drága a fenntartásuk. A nyílt forráskód megoldás lehet, de még nem túl nagy a támogatottsága.

Mostanában csak úgy röpködnek a milliárdok, ha állami szoftverbeszerzésről van szó. Híres eset a Microsofté, amelyben Steve Ballmer tojásokat [1], a közalkalmazottak meg drága szoftvereket kapnak, de legalább ilyen érdekes történet a Welt 2000 ... és az Idom 2000 ... nevű magyar cégeké. Ezek a szoftverfejlesztő vállalatok az utóbbi hónapban kerültek a rivaldafénybe azzal, hogy több milliárdos megrendelés kapnak a sajtóértesülések szerint mindenféle verseny nélkül. A három vállalatnál egy közös pont van: termékeik kódja zárt.”

A példamutató gyakorlatok megkövetelésének relevanciája az európai e-kormányzati kezdeményezéseknél

Az e-kormányzat a legnagyobb európai kihívások egyike, az interoperábilitás ennek egyik szükséges előfeltétele. Úgy gondolják, hogy ez utóbbi biztosítja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások hatásosságát és a kormányzati funkciók hatásos és hatékony végrehajtását. A mindennapi gyakorlat során megvalósított elkötelezettség és bizonyított sikere szükséges ahhoz, hogy az interoperábilitás három aspektusa megvalósításához szükséges követelmények megfelelő támogatást kapjanak. Az említett három aspektus a következő: műszaki, szemantikai és szervezeti.

Informatikai közbeszerzési problémák

"Nem hasonlítgattak sokat a kormányzati szoftverbeszerzésről döntő Miniszterelnöki Hivatalban a Microsoft és a nyílt forráskódú konkurencia árai között.

Várat magára az új szoftver definíciója

Ősszel feszül ismét egymásnak a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság, miután az első tárgyaláson a bírónőnek nem sikerült kiderítenie, mit ért új szoftver beszerzése alatt a 25 milliárd forint keretösszegű tender kiírója.
Forrás:
Népszabadság, 2008. július 8.