Mennyire érik el céljaikat a nyílt kormányzati adatkezdeményezések? Van-e eltérés a célok és eredmények között?

„A nyílt kormányzati adatkezdeményezések célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásától az innováció és a részvétel fokozásáig terjed. Azonban nem tudjuk, hogy az egyes célkitűzéseket milyen mértékben érték el. A cikk a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljai és a nyújtott előnyök közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés alapja 156 különböző nyílt kormányzati adatkezdeményezéssel kapcsolatos felmérésekre adott összesen 168 válasz. Az érintett kezdeményezések számos országban és különböző kormányzati szinteken valósultak meg. Elemzésük alapján az állapítható meg, hogy leggyakrabban a működési és technikai előnyöket sikerül megvalósítani, ezeket követik a gazdasági és végül a társadalmi előnyök. Meglepő módon a kutatás azt sugallja, hogy azt, hogy egy nyílt kormányzati adatkezdeményezés haszonnal jár-e (pl. megnövekedett nyitottság, bizalom vagy innováció), nem befolyásolja jelentősen az e haszon nyújtására vonatkozó célkitűzés. Az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati adatkezdeményezések célkitűzéseit gyakrabban érik el, mint a helyi és regionális szintűekét.

Fontos szempontok a közigazgatás gyakorlati szakemberek számára:

  • a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos célokat könnyebb szóban elérni, mint ténylegesen;
  • a nyújtott előnyök leggyakrabban működési és technikai előnyök, amelyeket gazdasági előnyök, és végül társadalmi előnyök követnek;
  • az előnyök gyakran a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljain kívüli területeken jelennek meg, ami arra utal, hogy eltérés van a célok és azok elérése között;
  • az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati kezdeményezések gyakrabban érik el céljaikat, mint a helyi és regionális szintűek;
  • a kezdeményezések néha egymást utánozzák, nem az előnyök megvalósítását célozzák meg.

Forrás:
Investigating the attainment of open government data objectives: is there a mismatch between objectives and results?; Anneke Zuiderwijk, Rhythima Shinde, Marijn Janssen; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; DOI https://doi.org/10.1177/0020852317739115; 2019

A bejegyzés kategóriája: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.