E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI) | Címke: , , , | E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot

„A cikk az intézményi fenntarthatóság fogalmát használva vizsgálja, hogy az intézmények hogyan élnek túl olyan helyzeteket, mint például a jelenlegi, amikor a gazdasági problémák (erőforrások csökkenése), politikai problémák (pl. pártok válsága és a szavazók részvételének csökkenése) és a társadalmi környezet (korrupció, pazarlás és adminisztratív visszaélések) gyengíti legitimitásukat. Pontosabban, a cikk célja az intézményi fenntarthatóság fogalmi modelljének javaslata, amely eltér a fenntartható fejlődés irodalmában általánosan alkalmazottól, annak elemzésére, hogy az intézmények képesek-e megerősíteni szerepüket, feladataikat és funkcióikat a korlátozottan (mennyiségi és minőségi értelemben) már rendelkezésükre álló erőforrásokra (pl. emberi, gazdasági és instrumentális) támaszkodva. Ebből a célból a cikk megkísérli „működőképessé tenni” az intézményi fenntarthatóság fogalmát, kezdve az adminisztratív cselekvés műszaki-irányítási és politikai természetével, és olyan analitikai tényezőket javasolni, amelyek a funkcionális autonómia és legitimitás területéhez tartoznak.

Az intézményi fenntarthatóság fogalmának finomabbá és pontosabbá tételére törekedve az intézmények fenntartható életmódjának belső értékeire összpontosít a szerző. Különös figyelmet fordít a közigazgatásra, amelyet egyre inkább megterhel az igény, hogy az államadósság kezelésével kapcsolatos politikai feladatokat összekapcsolják a szolgáltatásfejlesztési tervezéssel és a szolgáltatások nyújtásával. A szerző javaslatot tesz a fenntarthatóság garantálása és/vagy növelése érdekében szükségesnek vélt követelményekre (funkcionális autonómia és legitimitás).”

Forrás:
The sustainability of institutions: an unstable condition; Patrizia Santoro; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; 2019
DOI https://doi.org/10.1177/0020852317741533

Kategória: digitális köz-igazgatás, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , | Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról

„Csak korlátozott számban áll rendelkezésre módszeres szakirodalmi áttekintés a nyílt adatokkal kapcsolatos kutatásokról, és még ritkább a nyílt adatokkal kapcsolatos politikaalkotás témáját is tárgyaló dolgozat.
A cikk, ezt a helyzetet orvosolandó, áttekinti a legmodernebb nyíltadatpolitikai-kutatásokat és ennek alapján saját kutatás programot alakít ki.
Három kulcsfontosságú témára hívja fel a figyelmet, és tárgyalja ezek hatásait a területtel kapcsolatos ismereteink bővülésére:

  • (a) Nyíltadat-politikai politikaalkotás és az elméleti ismeretek bővítése. Az alaposabban ellenőrzött és alkalmazott elméleteknek köszönhetően módszeres tudásunk kell, hogy legyen a nyíltadat-politikák tervezéséről, kialakításáról és végrehajtásáról különböző társadalmi-technikai feltételek között.
  • (b) A nyílt adatokra vonatkozó politikai döntéshozatali hatások. A jövőbeni vizsgálatoknak meg kell vizsgálniuk a nyíltadat-politikák végrehajtásának közvetlen és közvetett hatásait.
  • (c) A nyílt adatokra vonatkozó politikaalkotás több szereplő szempontjából. A politikai folyamaton belül vizsgálva, a több szereplő szerepeire és tevékenységeire összpontosító tanulmányok jelentős lehetőségeket kínálnak, hogy többet tudjunk meg a különböző kulturális, jogi és intézményi tényezőknek a nyílt adatokkal kapcsolatos politikai döntéshozatalra gyakorolt ​​összehasonlító hatásáról.

Forrás:
Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Anneke Zuiderwijk, Charles C. Hinnant; Information Polity; vol. 24, no. 2; pp. 117-129; DOI https://doi.org/10.3233/IP-190160; 2019

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, szakirodalom | Címke: , , | Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az európai e-demokrácia a gyakorlatban

„A nyílt hozzáférésű könyv azt vizsgálja, hogy a digitális eszközök és a közösségi média technológiái hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió polgárai jobban részesei lehessenek az európai politikának.

A helyi, nemzeti és európai kormányzati szinten megvalósított reprezentatív e-részvételi projektek elemzésével meghatározzák az uniós döntéshozatali eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó e-részvétel gyakorlatok előfeltételeit, bevált gyakorlatait és hiányosságait.
A könyv esettanulmányokat tartalmaz a [a kormányzati tevékenység] parlamenti ellenőrzésről, az e-szavazási gyakorlatról és az e-közönségről (e-publics), és ajánlásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy jobban beépüljön az e-demokrácia az európai politikába és kormányzásba. Ennek megfelelően az európai intézmények számára megfelelő e-részvételi eszközök után kutató gyakorlati és tudományos szakemberek számára is érdekes lehet, és ezáltal segít csökkenteni az EU jelenlegi működésével kapcsolatos problémákat.

A könyv a Springer kiadó által megjelentetett „Electronic Democracy in Europe (Elektronikus demokrácia Európában)” könyv folytatása.”

Forrás:
European E-Democracy in Practice; Leonhard Hennen, Ira Van Keulen, Iris Korthagen , Georg Aichholzer, Ralf Lindner, Rasmus Øjvind Nielsen (szerkesztők); Springer; Studies in Digital Politics and Governance; eBook ISBN 978-3-030-27184-8, Hardcover ISBN 978-3-030-27183-1; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-27184-8; 2020

Kategória: digitális köz-igazgatás, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Az európai e-demokrácia a gyakorlatban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mennyire érik el céljaikat a nyílt kormányzati adatkezdeményezések? Van-e eltérés a célok és eredmények között?

„A nyílt kormányzati adatkezdeményezések célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásától az innováció és a részvétel fokozásáig terjed. Azonban nem tudjuk, hogy az egyes célkitűzéseket milyen mértékben érték el. A cikk a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljai és a nyújtott előnyök közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés alapja 156 különböző nyílt kormányzati adatkezdeményezéssel kapcsolatos felmérésekre adott összesen 168 válasz. Az érintett kezdeményezések számos országban és különböző kormányzati szinteken valósultak meg. Elemzésük alapján az állapítható meg, hogy leggyakrabban a működési és technikai előnyöket sikerül megvalósítani, ezeket követik a gazdasági és végül a társadalmi előnyök. Meglepő módon a kutatás azt sugallja, hogy azt, hogy egy nyílt kormányzati adatkezdeményezés haszonnal jár-e (pl. megnövekedett nyitottság, bizalom vagy innováció), nem befolyásolja jelentősen az e haszon nyújtására vonatkozó célkitűzés. Az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati adatkezdeményezések célkitűzéseit gyakrabban érik el, mint a helyi és regionális szintűekét.

Fontos szempontok a közigazgatás gyakorlati szakemberek számára:

  • a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos célokat könnyebb szóban elérni, mint ténylegesen;
  • a nyújtott előnyök leggyakrabban működési és technikai előnyök, amelyeket gazdasági előnyök, és végül társadalmi előnyök követnek;
  • az előnyök gyakran a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljain kívüli területeken jelennek meg, ami arra utal, hogy eltérés van a célok és azok elérése között;
  • az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati kezdeményezések gyakrabban érik el céljaikat, mint a helyi és regionális szintűek;
  • a kezdeményezések néha egymást utánozzák, nem az előnyök megvalósítását célozzák meg.

Forrás:
Investigating the attainment of open government data objectives: is there a mismatch between objectives and results?; Anneke Zuiderwijk, Rhythima Shinde, Marijn Janssen; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; DOI https://doi.org/10.1177/0020852317739115; 2019

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Mennyire érik el céljaikat a nyílt kormányzati adatkezdeményezések? Van-e eltérés a célok és eredmények között? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Réges-régi szervezetek. A hosszú életű intézmények történeti példáinak tanulságai

„Az antropocén, mint új bolygói korszak előtérbe helyezte az emberi kapcsolat mély időbeli összekapcsolódását a Föld-rendszerrel. Az erős, időbeli kölcsönös függőségek elismerése ellenére azonban még mindig nincs megértésünk arról, hogy a társadalmi és politikai szervezetek miként tudják kezelni a több évszázados és több tucat generációt átfogó összekapcsolódásokat. Ez a tanulmány úttörőként kezeli az úgynevezett „mélyidejű szervezeteket”. Részletes összehasonlító történeti elemzéseket nyújt a világ legrégebbi létező szervezeteiről, különféle ágazatokban, a világ legrégebbi bankjától (Sveriges Riksbank) a világ legrégebbi egyeteméig (Al Quaraouiyine Egyetem) és a világ legrégebbi dinasztiájáig (Japán Császári Ház). Elemzésünk alapján 12 kezdeti tervezési alapelvet fogalmazunk meg, amelyek – ha hasonló empirikus kutatások támogatják – alapul szolgálhatnak a „mélyidejű szervezetek” felépítéséhez és megtervezéséhez a Föld-rendszer irányítás és a bolygónk gondozásának hosszú távú kihívásaira. ”

Forrás:
Deep-time organizations: Learning institutional longevity from history; Frederic Hanusch, Frank Biermann; The Anthropocene Review; DOI https://doi.org/10.1177/2053019619886670; 2019. november 10.
Kiegészítés
Föld-rendszer: „A Föld-rendszer tudomány (Earth System science – ESS) a rendszertudomány Földre történő alkalmazása. Különösen az anyag- és energiaáramlásokon keresztüli kölcsönhatásokat és „visszajelzéseket” veszi figyelembe a Föld alrendszereinek ciklusai, folyamatainak és „gömbjei” között – atmoszféra, hidroszféra, krioszféra, geoszféra, pedoszféra (talajtakaró), litoszféra, bioszféra, sőt a magnetoszféra -, valamint az emberi társadalmak ezen összetevőkre gyakorolt ​​hatása. A Föld-rendszer tudomány a legszélesebb körben összekapcsolja a természettudomány és a társadalomtudományok kutatóit, az ökológia, a közgazdaságtan, a földrajz, a geológia, a glaciológia, a meteorológia, az óceánföldrajz, a klimatológia, a paleontológia, a szociológia és az űrtudomány területén. A rendszertudomány tágabb témájához hasonlóan a Föld-rendszer tudomány holisztikus képet alkot a Föld szférái és azok sok alkotórészének alakulása és folyamata közötti dinamikus kölcsönhatásról, e rendszerek ebből következő térbeli szerveződéséről és időbeli fejlődéséről, valamint ezek változékonyságáról, stabilitásáról és instabilitásáról. A Föld-rendszer tudomány részhalmazai között szerepel a rendszergeológia és a rendszerökológia, és a Föld-rendszer tudomány sok szempontja alapvető fontosságú a fizikai földrajz és az éghajlattudomány szempontjából.” Earth system science; Wikipédia
Antropocén: Javasolt, de egyelőre el nem fogadott új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. Antropocén; Wikipédia

Kategória: digitális köz-igazgatás, politika, szakirodalom, szervezet, társadalom, természet | Címke: , , , , , , , | Réges-régi szervezetek. A hosszú életű intézmények történeti példáinak tanulságai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kézikönyv a Digitális Földhöz

„A könyv nyílt hozzáférésű. Témája a Digitális Föld (Digital Earth) fogalmának fejlődése az elmúlt húsz évben.
Áttekinti a Digitális Föld kezdeti jövőképét, ennek fejlődését, a vonatkozó kulcsfontosságú technológiákat, a Digitális Föld nyújtotta segítséget a globális kihívások megválaszolásában. Ennek eredményeképpen megérthetjük, hogy a Digitális Föld hogyan és miképpen válik létfontosságúvá a Földről szóló gyorsan növekvő globális adatkészletek megszerzése, feldolgozása és kiaknázása tekintetében.

A Digitális Föld főbb, tárgyalt jellemzői: Digitális Föld platformok, távérzékelési és navigációs műholdak, térinformatikai információk feldolgozása és megjelenítése, térinformatikai infrastruktúrák, nagy adattömegek és felhőalapú számítástechnika, átalakítás és nagyítás, mesterséges intelligencia, a tárgyak internete és a közösségi média. Ezenkívül a könyv részletesen ismerteti a Digitális Föld sokrétű szerepét a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, az éghajlatváltozás és a katasztrófák enyhítése során, a Digitális Föld alkalmazásait (például a digitális város és a digitális örökség), a Digitális Föld célkitűzéseit támogató civil (nem hivatalos) tudományos tevékenységet, a Digitális Föld gazdasági értékét és így tovább. A könyv bemutatja a Digitális Földdel kapcsolatos regionális és nemzeti fejleményeket, és tárgyalja az oktatás és az etika szerepét és hatását. Végül összefoglalja a kihívásokat, és előrejelzi a Digitális Föld jövőbeli trendjeit.
Az esettanulmányok, valamint a Digitális Föld tudományos és technikai vonatkozásaival kapcsolatos széles körű általános és tudományos felismerések megosztása miatt alapvető bevezetésként is használható.”

Forrás:
Manual of Digital Earth; Huadong Guo, Michael F. Goodchild, Alessandro Annoni (szerkesztők); Springer; DOI https://doi.org/10.1007/978-981-32-9915-3 ; Online ISBN 978-981-32-9915-3, Print ISBN 978-981-32-9914-6; 2020
Szerkesztői kiegészítés
A Digitális Föld kifejezést eredetileg Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke, alkotta meg 1998-ban. A Föld olyan virtuális ábrázolását értette alatta, amely georeferált és össze van kapcsolva a világ digitális tudástáraival. Wikipédia
Lásd még
International Society for Digital Earth (ISDE)
Digital Earth; EU Science Hub, The European Commission’s science and knowledge service

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, fenntartható fejlődés, informatika, mesterséges intelligencia (MI), szakirodalom, természet, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Kézikönyv a Digitális Földhöz bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A Természet Internete: hogyan formálja a városi ökoszisztémát a természet bevonása az online világba

„Sok városunk digitalizálódik. Az önjáró autóktól az intelligens hálózatokig az intelligens közlekedési jelzésekig, ezek az intelligens városok az adatokra és a digitális technológiákra támaszkodnak a hatékonyság növelése és a polgárok életminőségének javítása érdekében. Ugyanakkor a természeti tőke, amely a városok alapjául szolgál, kimarad a digitális forradalomból. A természet bekapcsolása az online világba az ökoszisztéma-menedzsment következő feladata, és ez meg fogja változtatni kapcsolatunkat a természettel a városok uralta korban. A cikk bevezeti a „Természet Internetét” (Internet of Nature), így szándékozik áthidalni a zöldebb és intelligensebb városok közötti szakadékot, és feltárni a városi ökoszisztéma-gazdálkodás jövőjét a gyors urbanizáció és digitalizáció korszakában. A Természet Internetének létrehozása az általa biztosított ökoszisztéma-intelligenciával együtt lehetőséget kínál a városi ökoszisztéma dinamikájának feltárására és megértésére, az ökoszisztéma-menedzsment önellátásának és ellenálló képességének előmozdítására, valamint a városi társadalmi és ökológiai rendszerek közötti kapcsolatok javítására.”

Forrás:
The Internet of Nature: How taking nature online can shape urban ecosystems; Nadinè J. Galle, Sophie A. Nitoslawski, Francesco Pilla; The Anthropocene Review; DOI: https://doi.org/10.1177%2F2053019619877103; Volume: 6 issue: 3, page(s): 279-287; 2019. december 1.

Kategória: digitális köz-igazgatás, fenntartható fejlődés, szakirodalom, társadalom, természet | Címke: , , , , , , , , , , , , | A Természet Internete: hogyan formálja a városi ökoszisztémát a természet bevonása az online világba bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

50 internetes mítosz – és a cáfolatuk

„2019. november 25-29. között rendezik Berlinben az Internet Governance Forum-ot. Ehhez az eseményhez igazítva jelent meg a német szövetségi kormány támogatásával, több nyelven, az Internethez kapcsolódó mítoszokat cáfoló kiadvány. Öt nagy fejezete van:

  • Jogok és szabályok
  • Biztonság
  • Társadalmi hatások (Inclusion and Integration)
  • Infrastruktúra és innováció
  • Adat és felfordulás (disruption)

Az osztályozás nem biztos, hogy tökéletes, viszont a felhalmozott tudás nagyon hasznos, nagyon jól használható. Néhány példa a megcáfolt mítoszokra (mindig megadják a cáfolat forrását is): az információ szabad akar lenni, a blokklánc minden problémánkat megoldja, az Internet demokratizálja az innovációt.”

Forrás:
Busted! The Truth about the 50 Most Common Internet Myths; Matthias C. Kettemann, Stephan Dreyer (szerk.); Leibniz Institute for Media Research | Hans-Bredow-Institut (HBI); 2019. november

Kategória: digitális köz-igazgatás, Internet, társadalom, technika, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány | Címke: , , , , | 50 internetes mítosz – és a cáfolatuk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A minisztériumok létrehozása és megszüntetése

„A hivatalba lépő miniszterelnök olykor átrendezi a minisztériumokat. Az új kutatás ennek költségeit próbálja meg kideríteni.
A kormányhivatalok létrehozása és megszüntetésének közvetlen költsége 15 millió fontnál kezdődik, és elérheti a 34 milliót is, ha beleszámítjuk a termelékenység csökkenése, ami annak a következménye, hogy az alkalmazottaknak alkalmazkodni kell az új szervezethez.
A szakpolitikai területek mozgatása a minisztériumok között, vagy teljesen új minisztériumok létrehozása a miniszterelnöki hatalom egyik alapvető tényezője. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a legfrissebb változások jó része kellő megfontolás nélkül történt, és bizonyos esetekben sokkal több volt a ráfordítás a nyereségnél.
A tanulmány azt állítja, hogy bár egy minisztérium létrehozása hasznos lehet, ha egy kiemelt fontosságú kérdésre összpontosít vagy összekapcsolja a kapcsolódó szakpolitikai területeket, de a legtöbb esetben a változásnak politikai és nem szakmai oka van. Ezek a változások zavart okozhatnak, és az új szervezet létrehozásának gondja elvonja a figyelmet a kormány által megoldani kívánt problémától.”

Forrás:
Creating and dismantling government departments; Tim Durrant, Gemma Tetlow; Institute for Government; 2019. november 15.

Kategória: digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön, szakirodalom | Címke: , , | A minisztériumok létrehozása és megszüntetése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva